gyűlölet-bűncselekmény
Jelenlegi hely
Az ORFK utasítja részben a magyar Btk., részben az EBESZ ajánlásai alapján tartalmazza a gyűlölet-bűncselekmények fogalmát, és általános kötelezettségként rögzíti, hogy valamennyi bűncselekmény esetében fel kell tárni a lehetséges előítéletes motivációt. Ehhez tartalmazza az előítélet indikátorokat. Az utasítás a másodlagos viktimizáció elkerülése érdekében meghatározza az áldozatokkal való bánásmód legfontosabb elvárásait. Emellett kitér a gyűlölet-bűncselekmények közösségi dimenziójára is.
A PACE határozata felhívja az Európa Tanács tagállamait, hogy tartózkodjanak az olyan jogszabályok elfogadásától, amelyek sértik az LMBTQI emberek jogait. A határozat külön felhívja Magyarországot, hogy azonnali hatállyal helyezze hatályon kívül a 2020 májusában elfogadott, a nem jogi elismerését tiltó 33. §-t és a 2021 júniusában elfogadott LMBTQI-ellenes „gyermekvédelmi törvényt“. A határozat idézi a Velencei Bizottság 1059/2021. számú véleményét, amely megállapítja, hogy ezek a módosítások „hozzájárulnak egy olyan fenyegető környezet kialakításához, amelyben az LMBTQI gyermekek egészségügyi kockázatoknak, zaklatásnak és zaklatásnak lehetnek kitéve”.
Az állásfoglalás többek között felhívja a tagállamokat, hogy a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépést terjesszék az LMBT emberekre elleni cselekményekre is; szüntessék meg az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetését az öröklés, vagyonjog, társadalombiztosítás, stb. területén; biztosítsák az azonos nemű párok szabad mozgását a tagállamok között; és szervezzenek oktatási programokat a homofóbia csökkentése érdekében.
A Büntető Törvénykönyv 174/B. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást a lakosság egyes csoportjaihoz való vélt vagy valós tartozása - így szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt - bántalmaz. A Büntető Törvénykönyv 269. §-a szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság egyes csoportjaival- így a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportokkal - szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít.
A Büntető Törvénykönyv 216. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást vélt vagy valós szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt bántalmaz. A 332. § szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportjaival szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít. A 219. § szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a személyes adattal visszaélést különleges adatra (ennek minősül a szexuális irányultság és az egészségi állapot is) követi el.