élettársi kapcsolat
Jelenlegi hely
A cikk az élettársi kapcsolatok regisztrálásának szabályozásának kialakulását tekinti át, kitérve az öröklési jogi vonatkozásokra is. A szerző a cikkben regisztráció alatt az élettársi kapcsolatok nyilvántartását és a hozzá kapcsolódó szabályokat érti.
Kárpáti Józsefre hivatkozva megismétli, hogy a regisztrált kapcsolatok egy alternatív megoldása lehet (a cikk megszületése idején) a bejegyzett életpartnerség, amely azonos nemű párok részre is lehetőséget nyújtana.
A cikk végén rövid európai kitekintést végez.
A cikk összefoglalja a 2008-ban hatályos hazai és európai élettársi kapcsolatra vonatkozó jogviszonyokat, kezdve egy jogtörténeti áttekintéssel, végezetül pedig, a közeljövőben várható lehetséges fejlődési utak (új Ptk. tervezet koncepciói, illetve az EU tagállamok hatályos rendelkezései) bemutatásával. Összességében a szerző úgy vélekedik, hogy a jog a társadalmi változásokat kellene, hogy kövesse, így az élettársaknak több jogot adna, legyen az azonos vagy külön nemű.
Az élettársi kapcsolatok társadalmi tendenciái. A tervezett jogbővítések összehasonlítása nyugat-európai országokkal. Kommentár a tervezethez: az élettársi kapcsolat definíciója, létrejötte, nyilvántartása, a partnerek együttműködése, élettársi tartás feltételei, az élettársak vagyoni viszonyai, lakáshasználata.
A szerző bemutatja az élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozást a Polgári törvénykönyvben és kitér annak házassághoz viszonyított korlátaira az apaság vélelme, örökbefogadás, vagyoni viszonyok, öröklés területén. Megállapítja, hogy a de facto élettársi kapcsolat a regisztrált párkapcsolattal, míg a bejegyzett élettársi kapcsolat a házasság intézményével mutat rokon vonásokat. Elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos alkotmányos aggályokat.
A tanulmány részletezi a közjegyzők feladatait a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozóan: a közjegyző általi felbontás, mint nemperes eljárás, valamint az élettársakra kiterjedően az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetését.
Azonos nemű párok együttélésére vonatkozó szabályok bemutatása: bejegyzett élettársi kapcsolat (létesítése, jogkövetkezmények vagyoni viszonyok, a bejegyzett élettárs halála, felbontás), nyilvántartott élettársi kapcsolat és élettársi kapcsolat, ezek összehasonlítása. Külföldi állampolgárok és külföldön kötött kapcsolatok helyzete. Praktikus tanácsokat is tartalmaz az olvasó számára.
Nem tartja megfelelő iránynak az élettársi kapcsolat és a házasság jogintézményének egymáshoz közelítését, a keresztény gyökerek megtagadásának tekinti az azonos neműek házasságkötésének lehetőségét. A római jogból származó természetjogi példákon keresztül arra jut a szerző, hogy a házasság alapelvei - ideértve a férfi és a nő életközöségét – olyan szabályok, melyeket az állami törvényhozás nem változtathat meg.
Belgium, Svédország, Görögország és Új-Zéland példáján keresztül mutatja a házasságra, az élettársi és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozást.
A szerző bemutatja az élettársi és bejegyzett élettársi kapcsolat hazai szabályozását, különös tekintettel a címben foglalt öröklési jogi kérdésekre. Ismerteti a bejegyzett és de facto élettársak öröklésének kérdésével kapcsolatos európai gyakorlatokat több állam példáján keresztül (Skandinávia, Németország, Egyesült királyság, Hollandia, Csehország, Belgium, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Horvátország, Franciaország).
A szerző elsőként ismertet az északi jogkört és az Északi Együttműködést – általánosságban és a családjog területén is. Kitér az azonos neműek számára nyitva álló regisztrált partnerkapcsolat szabályozására és jellemzőire Bemutatja a de facto élettársi kapcsolat elismerésének különbségeit is.
A házasságon kívüli kapcsolatok magyarországi törvényi szabályozásának története. A jelenleg hatályban lévő rendelkezések: Polgári Törvénykönyv, családjogi törvény. A bírósági gyakorlat az élettársi kapcsolatok esetén. Várható változások az élettársi kapcsolat szabályozásában.