egészségügyi ellátás
Jelenlegi hely
Az utasítás a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások, így többek között a külsődleges nemi jelleg megváltoztatására irányuló beavatkozások jogszabályban rögzített 10%-os társadalombiztosítási támogatásánal magasabb támogatás melletti igénybe vételére vonatkozó kérelmek benyújtásának és elbírálásának szabályait tartalmazza.
Ez a jogszabály a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás esetén a fizetendő térítési díjat 90%-ban határozza meg, a TB-támogatás tehát példátlanul alacsony, mindössze 10% [1. számú melléklet, 6. pont].
A törvény kimondja, hogy a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás csak részlegesen térített, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél [23. § k)]. A térítés mértékét a végrehajtási rendelet határozza meg, amely a TB-támogatás mértékét példátlanul alacsonyan, 10%-ban határozza meg. Ez a törvény tartalmazza továbbá a gyermekgondozási díjra (GYED) és gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat is, amely alapján jogosult szülőnek minősül a szülő házastársa [5/B. § p)] így - a BÉK törvényben szereplő általános utalószabály alapján - a szülő bejegyzett élettársa is.
A törvény kimondja, hogy a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás csak részlegesen térített, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél. A térítés mértékét a végrehajtási rendelet határozza meg, amely a TB-támogatás mértékét példátlanul alacsonyan, 10%-ban határozza meg. Ez a törvény tartalmazza továbbá a gyermekgondozási díjra (GYED) és gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat is, amely alapján jogosult szülőnek minősül a szülő házastársa így (a BÉK törvényben szereplő általános utalószabály alapján) a szülő bejegyzett élettársa is.
A határozat a művi meddővé tétel kapcsán foglalt állást a transznemű embereken végzett nemi megerősítő beavatkozások alapjogi összefüggéseiről, megállapítva, hogy azok a testi és szellemi egészség védelmében, illetve a személyiség integritásának megőrzése érdekében szükséges beavatkozások.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, illetve zaklatás a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszukkal az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához, illetve a bírósághoz fordulhatnak. A jogszabály az ilyen esetekben ún. fordított bizonyítási eljárás alkalmazását írja elő, tehát az áldozatnak elég valószínűsítenie a bekövetkezett hátrányt, illetve hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, és az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles. A törvény arról is rendelkezik, hogy a települési önkormányzatoknak ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk.