család
Jelenlegi hely
Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte, hogy az Egyesült Királyságnak nem volt pozitív kötelezettsége arra az Egyezmény 8. cikke alatt, hogy formálisan elismerje a gyermek apjaként a mesterséges megtermékenyítési eljárásban házastársával résztvevő transznemű kérelmezőt, aki a gyermeknek nem a biológiai apja.
A cikk alkotmányjogi szempontból vizsgálja a család fogalmát. Azt igyekszik bizonyítani, hogy családvédelmi törvényben (A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény) rögzített jogi fogalom több ponton eltér egyrészt a család tényleges, szociológiai értelemben vett fogalmától, másrészt az Alkotmánybíróság által felállított, követett, az európai emberi jogi gyakorlatban rögzített standardoktól is. A család fogalmaként Drinóczi Tímea és Zeller Judit meghatározását veszi alapul: “Alkotmányjogi értelemben családnak tekinthető az olyan szabad akaraton alapuló életközösség, amelynek legalább két tagja van, akiket tényleges kapcsolat, kötődés és függőségi helyzet tart össze, és amely viszonyrendszerben mindegyik félnek meghatározott jogai és - a gyermeket kivéve - egyben kötelezettségei is vannak.”. A szerzők megállapítják, hogy a családvédelmi törvény család fogalma ennél jóval szűkebb, ami így az egyenlő bánásmód követelményét is sértheti az azonos neműek párkapcsolatának, illetve a különneműek nem házasságon alapuló kapcsolatának kizárásával.
A család fogalmát öröklési és családtámogatási szempontból is vizsgálja és értékeli.
A cikk elsősorban a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. sarkalatos törvényben foglalt családfogalmat elemzi, amelyet később az Alkotmánybíróság 43/2012. (XII. 20.) határozatában alaptörvény-ellenesnek talált. A szerző véleménye szerint üdvözlendő a sarkalatos törvényben foglalt családfogalom, amely a család belső alkotmányának erősítése felé tesz lépéseket. A sarkalatos törvény családfogalmát alapvetően a szerző által a gender-kormányhatározatnak nevezett 1004/2010. (I. 21.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 elnevezésű határozattal állítja szembe. A cikk hosszasan foglalkozik a házasság fogalmával is.
A tanulmány megállapítja, hogy a család fogalma nem csak nemzeti, alkotmányos szinten, hanem nemzetközileg is szabályozott, rámutatva arra, hogy többek között az ENSZ, az Európa Tanács és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia is foglalkozik a család fogalmával és védelmével. A közösségi jogot tekintve már az Európai Közösséget életre hívó Római Szerződés, az ahhoz kapcsolódó rendeletek és irányelvek, valamint az Európai Bíróság joggyakorlata szintén több ponton érinti a családok helyzetét. A család védelme szempontjából kiemelendő a Tanács 1612/68/EGK rendelete, a 1347/200/EK rendelet, valamint a később ezt felváltó 2201/2003/EK rendelet, továbbá a 68/360/EGK irányelv, az 1973/148/EGK irányelv és a 2004/38/EK irányelv. Az Európai Bíróság gyakorlatával kapcsolatban megállapítható irány, hogy a személyek szabad áramlását az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban értelmezi (például Carpenter ügy (C-60/00)), ami így családbarát ítélkezési gyakorlathoz vezet.
A szerző az Európai Bíróság esetjogán keresztül mutatja be a bevándorlási politika és családegyesítés (Tanács 2003/86/EK rendelete), az élettársi viszony (1612/68/EGK rendelet, Reed-ügy (C-59/85)), azonos neműek párkapcsolata (D és Svéd Királyság kontra Európai Unió Tanácsa (C-122/99 és C-125/99 egyesített ügyek)), transzszexuálisok kapcsolata (Grant ügy (C-249/96), K. B. kontra NHS ügy (C-117/01)) kérdéseit a közösségi jogban. Az Európai Bíróság gyakorlatát tekintve a szerző megállapítja, hogy a Bíróság gyakran hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára, így hangsúlyozva az emberi jogok védelmének fontosságát.
A könyv először tisztázza az európai családjog fogalmát, majd felsorolja az uniós jog hatálya alá tartozó családjogi jogvitákat, melyekkel a későbbiekben foglalkozik. Külön fejezetekben tárgyalja a házassággal és szülői felügyelettel kapcsolatos jogviták kezdeti és hatályos Európai Uniós szabályozását, a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jogot, a házasság és bejegyezett élettársi közösség vagyonjogi következményeit rendező uniós rendeletjavaslatokat, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia családi jogi tárgyú egyezményeinek kapcsolatát az uniós joggal, valamint a tartási ügyek uniós szabályozását.
A család védelme az új Polgári Törvénykönyv javaslatában. A törvénykönyv módosító javaslatainak problémái: bejegyzett élettársak helyzete, személyiségi jogok védelme, kitagadás az öröklésből. Külön foglalkozik a bejegyzett élettársak Ptk.-beli és a külön törvényben található párhuzamos szabályozás indokoltságával, javaslatot tesz a szükséges módosításokra ezzel kapcsolatban.
A cikk bemutatja a családjogi szabályozást Angliában: Gender Recognition Act és Civil Partnership Act.
Ismerteti a német Alkotmánybíróságnak a családjogi jogszabályok megváltozásában játszott szerepét több területen: a bejegyzett élettársi kapcsolat reformja, a névviselés szabályozása, házassági szerződések
A cikkben először a családformák bemutatására kerül sor - a szerző bemutatja a szivárványcsaládokat is.
A családjogi helyzetet tekintve megállapítja, hogy a magyar családjogi szabályozás az Európai mintának megfelelő, majd részletesen elemzi a lehetőségeket és a jövőt.
A magyar elemzéshez hasonlóan végigveszi az európai lehetőségeket, hozzáállást és a lehetséges jövőt.
Családot, családjogot érintő változások Franciaországban, Görögországban, Hollandiában és Szerbiában
A szerző ismerteti a címben szereplő államok egyes változásait a családjog területén. Francia családjogi változások vizsgált területei: gyermekek meghallgatása bíróság előtt, holtan született gyermekek anyakönyvezésének problémái, cselekvőképtelen nagykorúak helyzete, házassági nyilatkozat megtagadása. A görögországi vizsgálat tárgya a különneműek partnerkapcsolata, házasság felbontása, névviselés, örökbefogadott gyermekek névviselése. Holland változások: házasság felbontása, szülői felügyelet, örökbefogadás. Jelentősebb szerb változások: a házasságfelbontás okainak szabályozása, családi mediáció sürgetése.
A cikk az Alaptörvény család védelmére vonatkozó rendelkezéseivel foglalkozik, kitérve a család és az iskola kapcsolatára is. Ismerteti az úgynevezett családi választójog – azaz a gyermek születésétől érvényesülő választójog – intézményét elméleti és gyakorlati szempontból is.
A cikk második részében az Amerikai Egyesült Államok példáján keresztül a szövetségi házasság, a „covenant marriage” bemutatása és kritikája olvasható. Ezzel kapcsolatban felmerül a magyarországi bevezetés lehetősége is.