bejegyzett élettársi kapcsolat
Jelenlegi hely
A cikk a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény elfogadását követően íródott azzal a céllal, hogy áttekintse az új jogintézményt elsősorban jogtörténeti szempontból, mivel megállapítja, hogy a törvény jelentős többletterheket ró a bíróságokra, az anyakönyvvezetőkre, az ügyvédekre és a közjegyzőkre, azonban a jogirodalom még nem foglalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolattal. Azóta tudjuk, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette és soha nem lépett hatályba (lásd Csűri, Éva. “A házasság nem másolható.” Ügyvédek lapja. 48.2 (2009): 14-17.).
Ismerteti a házasságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogforrásokat, ugyanígy az élettársi kapcsolatra vonatkozó jogszabályokat, majd megállapítja, hogy az azonos neműek élettársi kapcsolatát sem a nemzetközi egyezmények, sem az Alkotmány nem részesíti jogi védelemben, de a cikk születésekor már több országban a regisztrált élettársi kapcsolatok szinte a házastársakkal azonos jogokban részesíti az ilyen élettársakat, esetenként nem csak az azonos neműeket.
Végigveszi a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos (állam és a jogrendszer által védett jogintézmény, törvény szabályozza stb.), valamint eltérő (névviselés, közös örökbefogadás) fogalmi és tartalmi elemeit.
A Csűri, É. (2008). A házasság, az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat - I. Ügyvédek Lapja, 47(2), 33–37. cikk második részeként a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény elfogadását követően íródott azzal a céllal, hogy áttekintse az új jogintézményt, mivel megállapítja, hogy a törvény jelentős többletterheket ró a bíróságokra, az anyakönyvvezetőkre, az ügyvédekre és a közjegyzőkre, azonban a jogirodalom még nem foglalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolattal. Azóta tudjuk, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette és soha nem lépett hatályba (lásd Csűri, Éva. “A házasság nem másolható.” Ügyvédek lapja. 48.2 (2009): 14-17.).
Elvégzi a házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat összehasonlítását olyan területeken, mint a létrejöttének feltételei, a nem létező házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat, érvénytelenség, ennek joghatásai.
A szerző megerősíti, hogy a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény még hatályba lépése előtti alkotmánybírósági megsemmisítése után a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény szabályozza a jogintézményt. A bejegyzett élettársi kapcsolatot a törvény nem a de facto élettársi kapcsolat egyik fajtájának tekinti, hanem az azonos neműek családjogi jogviszonyának minősülő és a személyi állapotot is érintő olyan új párkapcsolati formának, amely a különneműek házasságával lényegében azonos jellegű. Ebből is következően a házasságra irányadó szabályokat általános érvénnyel kell alkalmazni és a jogkövetkezmények között csak alkotmányos indokok miatti eltérések lehetségesek.
A cikk részletesen tárgyalja a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére, joghatásaira, megszűnésére vonatkozó szabályokat. Tárgyalja továbbá az azonos és különnemű párok élettársi kapcsolatának jellemzőit.
A tanulmány a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény alkotmányozásból és törvényalkotásból eredő hibáit mutatja be. Ezután az amerikai és európai szabályozás összehasonlító jellegű bemutatásával a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének pozitívumait és negatívumait tárja fel.
Javaslatként fogalmazza meg a házasság azonos neműekre történő kiterjesztését, illetve az örökbefogadás lehetővé tételét.
Azonos nemű párok együttélésére vonatkozó szabályok bemutatása: bejegyzett élettársi kapcsolat (létesítése, jogkövetkezmények vagyoni viszonyok, a bejegyzett élettárs halála, felbontás), nyilvántartott élettársi kapcsolat és élettársi kapcsolat, ezek összehasonlítása. Külföldi állampolgárok és külföldön kötött kapcsolatok helyzete. Praktikus tanácsokat is tartalmaz az olvasó számára.
A cikk röviden ismerteti a házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat különbségeit. A bejegyzett élettársi kapcsolat bemutatását a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozattal megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvénnyel kezdi, ideértve az Alkotmánybírósági határozatot is, majd áttér a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény elemzésére. A szerző szerint a törvény megalkotása inkább politikai nyomásra történt, és az Alkotmánybíróság bátrabb határozata sokat javított volna rajta. Megállapítja, hogy továbbra is maradt jogalkotói feladat a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményével kapcsolatban, mivel az még mindig keresi a helyét a jogrendszerben, illetve a külföldi modellekhez viszonyítva is hiányosságokban szenved.
A bejegyzett élettársi kapcsolat magyar jogrendszerben történt kialakulását mutatja be az azonos neműek élettársi kapcsolatának elfogadását megállapító 14/1995. (III.13.) Alkotmánybírósági határozattól a megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényig. A cikk az előbbiek bemutatása után az új Ptk. Javaslat Családjogi Könyvének bejegyzett élettársakra vonatkozó rendelkezéseivel is foglalkozik.
A cikk a házasság jogintézményét és az élettársi kapcsolat szabályozását mutatja be, kitérve nemzetközi példákra is. Külön elemzi az azonos neműek kapcsolata által felvetett kérdéseket is, szintén nemzetközi példákkal ismertetve a lehetséges szabályozási módokat. A 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozattal megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény tükrében ismerteti a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét, felhívva a figyelmet arra, hogy vékony a határvonal a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között.
A cikk a házasság jogintézményének válságát igyekszik bemutatni. Ismerteti a házasság fogalmát, több megközelítésből is, amelyekben közös, hogy kizárólag férfi és nő viszonyában tartják lehetségesnek a házasság elismerését, majd nemzetközi példákon keresztül kérdőjelezi meg ezen fogalmi elem létének szükségszerűségét. Részletezi a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségeket, végül kitér az előbbi jogintézmények nemzetközi szabályozására is.
A szerző az új Polgári Törvénykönyv tervezetének ellentmondásos pontjait emeli ki, így többek között hibát vél felfedezni az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat várható szabályozása terén, valamint ismerteti a család fogalmának hiányosságait is. Rámutat, hogy a tervezet a korábbi változatokkal ellentétben nem nevesíti a házasság megszűnésének azt az esetét, amely szerint a házasság megszűnik az egyik házastárs nemének megváltoztatásával, így felhívja a figyelmet ennek szabályozásának szükségességére.