bejegyzett élettársi kapcsolat
Jelenlegi hely
A cikk ismerteti az élettársi kapcsolat megjelenését a polgári jogban, ideértve az azonos neműek élettársi kapcsolatát is. Bemutatja a készülő Polgári Törvénykönyv 2005-ben előrelátható, élettársakat érintő rendelkezéseit, különösen a regisztrált élettársakra vonatkozóan. Megállapítja, hogy a cikk megírások fennálló élettársi rendszer - mely nem tette lehetővé a regisztrációt - diszkriminatív azokkal szemben, akik nem tudják igénybe venni a házasság jogintézményét. A tervezett élettársi jogintézmény előrelépés ugyan, de hiányolja a szerző a házasság és az élettársi kapcsolat közé illeszthető bejegyzett életpartnerség jogintézményét, ami megoldás lehetne az azonos nemű párok számára, elkerülve így a házasságukkal kapcsolatos társadalmi vitát.
A szerző bemutatja az élettársi és bejegyzett élettársi kapcsolat hazai szabályozását, különös tekintettel a címben foglalt öröklési jogi kérdésekre. Ismerteti a bejegyzett és de facto élettársak öröklésének kérdésével kapcsolatos európai gyakorlatokat több állam példáján keresztül (Skandinávia, Németország, Egyesült királyság, Hollandia, Csehország, Belgium, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Horvátország, Franciaország).
A szerző elsőként ismertet az északi jogkört és az Északi Együttműködést – általánosságban és a családjog területén is. Kitér az azonos neműek számára nyitva álló regisztrált partnerkapcsolat szabályozására és jellemzőire Bemutatja a de facto élettársi kapcsolat elismerésének különbségeit is.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül- annak Alkotmánybírósági megsemmisítése előtt - alkotmányjogi szempontból mutatja be a bejegyzett élettársi kapcsolat ilyen jellegű vonatkozásait, valamint, hogy mennyiben jelent alkotmányjogi kihívást az új jogintézmény. Ismerteti a család és a házasság fogalmát, elhatárolja egymástól az élettársi kapcsolatot és a házasságot. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan megállapítja, hogy „házasság analógiájára kialakított jogintézmény a házasság alkotmányból fakadó védelmét kiüresítheti”.
A cikk röviden ismerteti a házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat különbségeit. A bejegyzett élettársi kapcsolat bemutatását a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozattal megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvénnyel kezdi, ideértve az Alkotmánybírósági határozatot is, majd áttér a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény elemzésére. A szerző szerint a törvény megalkotása inkább politikai nyomásra történt, és az Alkotmánybíróság bátrabb határozata sokat javított volna rajta. Megállapítja, hogy továbbra is maradt jogalkotói feladat a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményével kapcsolatban, mivel az még mindig keresi a helyét a jogrendszerben, illetve a külföldi modellekhez viszonyítva is hiányosságokban szenved.
Azonos nemű párok együttélésére vonatkozó szabályok bemutatása: bejegyzett élettársi kapcsolat (létesítése, jogkövetkezmények vagyoni viszonyok, a bejegyzett élettárs halála, felbontás), nyilvántartott élettársi kapcsolat és élettársi kapcsolat, ezek összehasonlítása. Külföldi állampolgárok és külföldön kötött kapcsolatok helyzete. Praktikus tanácsokat is tartalmaz az olvasó számára.
A szerzők végigveszik, hogy jogtörténeti szempontból hogyan változott a magyar jog a különböző párkapcsolati fajták szabályozása terén. Megállapítják, hogy az Alkotmánybíróságnak komoly szerepe van abban, hogy az azonos neműek élettársi kapcsolata elismerést nyert. Bemutatja a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozatot és indoklásait a házasság intézményének kizárólag különneműek részére való fenntartásáról, majd a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozatot, amellyel az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt. Hosszasan kifejtik, hogy milyen érvek alapján utasította el az Alkotmánybíróság az azonos neműek házassághoz való jogát és hogy a közvélemény várható pozitív alakulásával akár ez a hozzáállás is megváltozhat. Foglalkozik a különneműek élettársi kapcsolatával, valamint felmutatja azokat az indokokat, amiért ez a jogintézmény alacsonyabb rendűnek számít a házassághoz képest.
A 154/2008 (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt. A cikk bemutatja az alkotmánybírósági eljárás alapját képező indítványok lényegét, az Alkotmánybíróság érvelését, kitérve a különvéleményekre is, majd több kritikát fogalmaz meg az érveléssel kapcsolatban.
A szerző kiemeli, hogy a határozat jelentősége leginkább abban rejlik, hogy megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat maga nem alkotmányellenes (csak a 2007. évi CLXXXIV. törvény), sőt alkotmányjogilag kívánatos is.
Kitér arra is, hogy a később elfogadott, bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvénnyel kapcsolatos, Alkotmánybírósághoz érkezett indítványokat az Alkotmánybíróság a 32/2010. (III. 25.) AB határozatában mind elutasította.
A cikk bemutatja a homoszexualitás definícióját több tudományág szempontjából, majd annak a különböző történelmi korokban való megítélésével foglalkozik az ókortól egészen napjainkig. Bemutatja a jogelméleti vitákon keresztül is, valamint ismerteti a katolikus egyház napjainkra jellemző álláspontját.
A hazai szabályozás tükrében végigveszi a változásokat a büntetőjog és a polgári jog területéről, kitérve a bejegyzett élettársi kapcsolatokra, valamint ismerteti a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat is.
Rövid európai kitekintésében az európai vonatkozásokat is számba veszi.