bejegyzett élettársi kapcsolat
Jelenlegi hely
Az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, amely így nem lépett hatályba. Határozatában az Alkotmánybíróság kifejti, hogy az alkotmányellenesség oka elsősorban egy, a különböző neműek számára a házassággal párhuzamosan fennálló jogintézmény létrehozása, továbbá, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek számára nem alkotmányellenes – a különböző neműek bejegyzett élettársi kapcsolatától eltérően. A határozat következményeként született meg a jelenleg hatályos 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról.
Fréderic Hay polgári együttélési szerződést kötött egy azonos nemű személlyel, azonban munkáltatója megtagadta számára a házasságban élő alkalmazottaknak járó pótszabadság és házasságkötési támogatás nyújtását. Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján a 2000/78/EK irányelvvel (a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról) ellentétes a munkáltató azon gyakorlata, amely szerint a polgári együttélési szerződést kötött munkavállalók nem részesülhetnek ugyanabban a kedvezményben, mint a házasságot kötött munkavállalók.
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő J. Römert kedvezőtlenebb adózási kategóriába sorolták nyugdíja megállapításakor, mint az azonos helyzetben lévő házas személyeket. Az ügyben eljáró német bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult előzetes döntéshozatal céljából, többek között annak megállapítása érdekében, hogy a bejegyzett élettársak kapcsolatát ugyanúgy kell-e megítélni ebben az esetben, mint a házasságot, valamint, hogy az ilyen megkülönböztetés az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik-e. A Bíróság megállapítása alapján a 2000/78/EK irányelvvel ellentétes az olyan tagállami rendelkezés, amely szerint az élettársi kapcsolatban élő ellátásra jogosult alacsonyabb összegű kiegészítő nyugellátást kap, mint a nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosult, amennyiben az adott tagállamban létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye és az azonos neműeknek nem lehetséges a házasságkötés, továbbá emellett a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés áll fenn amiatt, hogy az élettárs a házasokhoz hasonló jogi és ténybeli helyzetben van.
A görög Kormány egy 2008-as törvénye kizárólag a különnemű pároknak nyújt lehetőséget jogilag elismert élettársi kapcsolat létesítésére. Több azonos nemű görög pár kérelme alapján a Bíróság végül megállapítja, hogy az azonos nemű párok kapcsolata ugyanúgy családnak minősül, mintha különneműek együttéléséről lenne szó és a jogszabály megkülönböztető, továbbá sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
A vonatkozó irányelvvel ellentétesnek bizonyult az a nemzeti szabályozás, amely a bejegyzett élettárs számára partnerének halála után nem biztosítja a túlélő hozzátartozónak járó ellátást.
A bejegyzett élettársi kapcsolat alkalmas helyettesíteni az azonos neműek közötti házasság lehetőségét az EJEB értelmezése szerint.
A cikk a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény elfogadását követően íródott azzal a céllal, hogy áttekintse az új jogintézményt elsősorban jogtörténeti szempontból, mivel megállapítja, hogy a törvény jelentős többletterheket ró a bíróságokra, az anyakönyvvezetőkre, az ügyvédekre és a közjegyzőkre, azonban a jogirodalom még nem foglalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolattal. Azóta tudjuk, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette és soha nem lépett hatályba (lásd Csűri, Éva. “A házasság nem másolható.” Ügyvédek lapja. 48.2 (2009): 14-17.).
Ismerteti a házasságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogforrásokat, ugyanígy az élettársi kapcsolatra vonatkozó jogszabályokat, majd megállapítja, hogy az azonos neműek élettársi kapcsolatát sem a nemzetközi egyezmények, sem az Alkotmány nem részesíti jogi védelemben, de a cikk születésekor már több országban a regisztrált élettársi kapcsolatok szinte a házastársakkal azonos jogokban részesíti az ilyen élettársakat, esetenként nem csak az azonos neműeket.
Végigveszi a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos (állam és a jogrendszer által védett jogintézmény, törvény szabályozza stb.), valamint eltérő (névviselés, közös örökbefogadás) fogalmi és tartalmi elemeit.
A Csűri, É. (2008). A házasság, az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat - I. Ügyvédek Lapja, 47(2), 33–37. cikk második részeként a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény elfogadását követően íródott azzal a céllal, hogy áttekintse az új jogintézményt, mivel megállapítja, hogy a törvény jelentős többletterheket ró a bíróságokra, az anyakönyvvezetőkre, az ügyvédekre és a közjegyzőkre, azonban a jogirodalom még nem foglalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolattal. Azóta tudjuk, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette és soha nem lépett hatályba (lásd Csűri, Éva. “A házasság nem másolható.” Ügyvédek lapja. 48.2 (2009): 14-17.).
Elvégzi a házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat összehasonlítását olyan területeken, mint a létrejöttének feltételei, a nem létező házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat, érvénytelenség, ennek joghatásai.
A cikk bemutatja a homoszexualitás definícióját több tudományág szempontjából, majd annak a különböző történelmi korokban való megítélésével foglalkozik az ókortól egészen napjainkig. Bemutatja a jogelméleti vitákon keresztül is, valamint ismerteti a katolikus egyház napjainkra jellemző álláspontját.
A hazai szabályozás tükrében végigveszi a változásokat a büntetőjog és a polgári jog területéről, kitérve a bejegyzett élettársi kapcsolatokra, valamint ismerteti a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat is.
Rövid európai kitekintésében az európai vonatkozásokat is számba veszi.
A cikk rövid összefoglalások keretében felsorolja, a szerző által hiányosnak, pontatlannak talált vagy éppen meg sem jelenő jogszabályokat, az új Ptk. Javaslatának Családjogi könyvéből. Az általa kritizált témák a következők: a házasság és a család védelmének elve; a jegyesség fogalma; házasságkötés előtti várakozási idő; cselekvőképesség; mostohaszülő – mostoha gyermek házasságának tilalma; bontás közjegyző hatáskörébe való utalása; házastársi hűség; tartás; vállalkozás; bejegyzett élettársi kapcsolat; élettársi kapcsolat; reprodukció; ivarsejt es embrió; ügyész perindítási joga; örökbefogadás; szülői felügyelet; és a rokontartás szabályai.
A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a Javaslatban szereplő 18. életév, mint feltétel helyett célszerűbb lenne a nagykorúságot feltételként tűzni.