alapjogok

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

Az Európai Unió alapvető értékeit kifejező dokumentum 21. cikke szerint tilos a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés. Ez a tilalom nemcsak az Európai Unió kompetenciájába tartozó területekre vonatkozik, hanem valamennyi jogterületre. Ha egy bíróság úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést valósít meg, előzetes döntéshozatal keretében kérheti ki az Európai Bíróság véleményét. Más egyezményekről eltérően a Charta a házassághoz való jogot a két nemre való hivatkozás nélkül biztosítja.

Alaptörvény

Az Alaptörvény II. cikke szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alaptörvény XV. cikk 2) bekezdése a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.

Az L) cikk szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. A XVI. cikk szerint Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya

Az Alkotmány 54. §-a szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alkotmány 70/A. §-a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.

Emberi Jogok Európai Egyezménye

Az Egyezmény 8. cikke kimondja a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, amelyet az Európai Emberi Jogi Bíróság több határozatában is akként értelmezett, hogy az kiterjed az azonos neműek közti szexuális kapcsolatra, a homoszexuális személyek örökbefogadási jogára, a nem megváltoztatásának lehetőségére, valamint a biológiai nemtől eltérő nemi identitás állami elismertetésére. Az Egyezmény 14. cikke nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás mellett az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetést is tiltja az Egyezménybe foglalt jogok vonatkozásában. A Bíróság több határozatában is megállapította, hogy az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.