Országgyűlés

"Gyermekvédelmi" törvény

A 2021-ben elfogadott törvény módosította a családvédelmi és gyermekvédelmi törvényt, a méditörvényt, a reklámtörvény és a köznevelési törvényt, és ezekbe olyan rendelkezéseket vezetett be, amely szerint kiskorúak nem férhetnek hozzá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő tartalmakhoz.

Családvédelmi törvény

E sarkalatos törvény Országgyűlés által elfogadott, kihirdetett változata rendelkezéseket tartalmazott a család fogalmáról (amely házasságon vagy egyenesági rokoni kapcsolaton alapul), valamint a törvényes öröklésről (amegly házastársak és egyenes, ill. oldalági rokonok között érvényesül). E rendelkezések hatálybalépését azonban az Alkotmánybíróság felfüggesztette, majd azokat hatályon kívül helyezte. A törvény előírja a médiaszolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtsák, valamint az oktatási intézményeknek, hogy a tananyagban szerepeltessék a házasságra való felkészítésre szolgáló, a felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismereteket.

Polgári Törvénykönyv

A Ptk. 2:43. §-a szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A  2:43. §-a szerint a a személyiségi jogok sérelmét jelenti továbbá a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, így akinek szexuális irányultságát vagy nemi identitását engedélye nélkül nyilvánosságra hozzák, személyiségi jogok polgári peres útján szerezhet jogi elégtételt. A Ptk. 6:514. §-a az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri. A Ptk. 4:121. § szerint gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe; kivételes, különös méltánylást érdemlő esetben, miniszteri engedéllyel egyedül örökbe fogadni szándékozó is örökbefogadhat.

Bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény

A törvény bejegyzett élettársi kapcsolat néven új családjogi intézményt hozott létre az azonos nemű párok számára. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre, és az egyik fél haláláig, illetve a bíróság vagy a közjegyző általi megszüntetéséig áll fenn. A bejegyzett élettársakra ugyanazok a vagyonjogi, öröklési jogi, szociális jogi, adójogi,bevándorlási jogi, stb. szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. A bejegyzett élettársak ugyanakkor nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen gyermeket örökbe, nem fogadhatják örökbe partnerük gyermekét, és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A törvény emellett megteremti a lehetőségét, hogy mind az azonos, mind a különnemű párok élettársi kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vegyék, és ezzel megkönnyítsék annak igazolását.

Egyenlő bánásmódról szóló törvény

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, illetve zaklatás a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszukkal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, más állami szervekhez, illetve a bírósághoz fordulhatnak. A jogszabály az ilyen esetekben ún. fordított bizonyítási eljárás alkalmazását írja elő, tehát az áldozatnak elég valószínűsítenie a bekövetkezett hátrányt, illetve hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, és az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles.

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

A Büntető Törvénykönyv 174/B. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást a lakosság egyes csoportjaihoz való vélt vagy valós tartozása - így szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt - bántalmaz. A Büntető Törvénykönyv 269. §-a szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság egyes csoportjaival- így a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportokkal - szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít.

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

A Polgári Törvénykönyv 76. §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A Polgári Törvénykönyv 685/A. §-a 1996 óta az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri.

Büntető Törvénykönyv

A Büntető Törvénykönyv 216. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást vélt vagy valós szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt bántalmaz. A Büntető Törvénykönyv 332. §-a szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportjaival szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít.