Családvédelmi törvény

E sarkalatos törvény Országgyűlés által elfogadott, kihirdetett változata rendelkezéseket tartalmazott a család fogalmáról (amely házasságon vagy egyenesági rokoni kapcsolaton alapul), valamint a törvényes öröklésről (amegly házastársak és egyenes, ill. oldalági rokonok között érvényesül). E rendelkezések hatálybalépést azonban az Alkotmánybíróság felfüggesztette, majd azokat hatályon kívül helyezte. A törvény előírja a médiaszolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtsák, valamint az oktatási intézményeknek, hogy a tananyagban szerepeltessék a házasságra való felkészítésre szolgáló, a felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismereteket.

Polgári Törvénykönyv

A Polgári Törvénykönyv 2:43. §-a szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A Polgári Törvénykönyv 6:514. §-a az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri.

Bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény

A törvény bejegyzett élettársi kapcsolat néven új családjogi intézményt hozott létre az azonos nemű párok számára. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre, és az egyik fél haláláig, illetve a bíróság vagy a közjegyző általi megszüntetéséig áll fenn. A bejegyzett élettársakra ugyanazok a vagyonjogi, öröklési jogi, szociális jogi, adójogi,bevándorlási jogi, stb. szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. A bejegyzett élettársak ugyanakkor nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen gyermeket örökbe, nem fogadhatják örökbe partnerük gyermekét, és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A törvény emellett megteremti a lehetőségét, hogy mind az azonos, mind a különnemű párok élettársi kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vegyék, és ezzel megkönnyítsék annak igazolását.

Egyenlő bánásmódról szóló törvény

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, illetve zaklatás a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszukkal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, más állami szervekhez, illetve a bírósághoz fordulhatnak. A jogszabály az ilyen esetekben ún. fordított bizonyítási eljárás alkalmazását írja elő, tehát az áldozatnak elég valószínűsítenie a bekövetkezett hátrányt, illetve hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, és az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles.

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

A Büntető Törvénykönyv 174/B. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást a lakosság egyes csoportjaihoz való vélt vagy valós tartozása - így szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt - bántalmaz. A Büntető Törvénykönyv 269. §-a szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság egyes csoportjaival- így a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportokkal - szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít.

1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

A Polgári Törvénykönyv 76. §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A Polgári Törvénykönyv 685/A. §-a 1996 óta az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri.

Büntető Törvénykönyv

A Büntető Törvénykönyv 216. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást vélt vagy valós szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt bántalmaz. A Büntető Törvénykönyv 332. §-a szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportjaival szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít.

Alaptörvény

Az Alaptörvény II. cikke szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alaptörvény XV. cikk 2) bekezdése a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.