Ludassy, M., Takács J., Schanda B., & Kárpáti J. (2008).  A szexuális kisebbségek jogairól. Fundamentum. 12(3), 69-80.

folyóirat cikk
  • házasság
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A cikk egyik szerzője az azonos neműek házasságának társadalmi hasznosságára keres kérdést a gyermeknevelés felől megközelítve. Példakánt hozza azokat az országokat, ahol a reprodukciós eljárásokból nincsenek kizárva az azonos neműek, illetve a közös örökbefogadás is nyitva áll, mint lehetőség.

Egy másik szerző az élettársi kapcsolatot és a házasságot, valamint ezek viszonyát vizsgálja törvényi és alkotmánybírósági határozati példát hozva. Megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat lényegesen közelebb áll a házasság intézményéhez, mint az élettársi kapcsolathoz.

A cikk további részében az Alkotmánybíróság által később a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozattal megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül mutatja be a szerző a különbségeket a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A tanulmány a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény alkotmányozásból és törvényalkotásból eredő hibáit mutatja be. Ezután az amerikai és európai szabályozás összehasonlító jellegű bemutatásával a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének pozitívumait és negatívumait tárja fel.

Javaslatként fogalmazza meg a házasság azonos neműekre történő kiterjesztését, illetve az örökbefogadás lehetővé tételét.

Magyar LMBT Szövetség, & Háttér Társaság (2009).  Bejegyzett élettársi kapcsolat. Útmutató meleg és leszbikus párok részére.

  • bejegyzett élettársi kapcsolat
  • élettársi kapcsolat

Azonos nemű párok együttélésére vonatkozó szabályok bemutatása: bejegyzett élettársi kapcsolat (létesítése, jogkövetkezmények vagyoni viszonyok, a bejegyzett élettárs halála, felbontás), nyilvántartott élettársi kapcsolat és élettársi kapcsolat, ezek összehasonlítása. Külföldi állampolgárok és külföldön kötött kapcsolatok helyzete. Praktikus tanácsokat is tartalmaz az olvasó számára.

Megyeri-Pálffi, Z. (2010).  A bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetése Magyarországon. Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis. 8, 181-199.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A cikk röviden ismerteti a házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat különbségeit. A bejegyzett élettársi kapcsolat bemutatását a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozattal megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvénnyel kezdi, ideértve az Alkotmánybírósági határozatot is, majd áttér a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény elemzésére. A szerző szerint a törvény megalkotása inkább politikai nyomásra történt, és az Alkotmánybíróság bátrabb határozata sokat javított volna rajta. Megállapítja, hogy továbbra is maradt jogalkotói feladat a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményével kapcsolatban, mivel az még mindig keresi a helyét a jogrendszerben, illetve a külföldi modellekhez viszonyítva is hiányosságokban szenved.

Mensáros-Tordai, J. Tekla (2013).  A bejegyzett élettársi kapcsolat margójára.

konferencia előadás
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolat magyar jogrendszerben történt kialakulását mutatja be az azonos neműek élettársi kapcsolatának elfogadását megállapító 14/1995. (III.13.) Alkotmánybírósági határozattól a megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényig. A cikk az előbbiek bemutatása után az új Ptk. Javaslat Családjogi Könyvének bejegyzett élettársakra vonatkozó rendelkezéseivel is foglalkozik.

Molnár, S. Judit (2011).  Nomen est omen? : A házasságról szóló vitában használt érvelések vizsgálata. Iustum, aequum, salutare : jogtudományi folyóirat. 7(4), 147-159.

folyóirat cikk
  • házasság
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A cikk a házasság jogintézményének válságát igyekszik bemutatni. Ismerteti a házasság fogalmát, több megközelítésből is, amelyekben közös, hogy kizárólag férfi és nő viszonyában tartják lehetségesnek a házasság elismerését, majd nemzetközi példákon keresztül kérdőjelezi meg ezen fogalmi elem létének szükségszerűségét. Részletezi a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségeket, végül kitér az előbbi jogintézmények nemzetközi szabályozására is.

Molnár, S. Judit (2009).  Repedések a házasság intézményén. Az élettársi kapcsolat hatása, nemzetközi tendenciák : betekintés a spanyol jogba, hazai lehetőségek. Iustum, aequum, salutare : jogtudományi folyóirat. 5(4), 231-252.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A cikk a házasság jogintézményét és az élettársi kapcsolat szabályozását mutatja be, kitérve nemzetközi példákra is. Külön elemzi az azonos neműek kapcsolata által felvetett kérdéseket is, szintén nemzetközi példákkal ismertetve a lehetséges szabályozási módokat. A 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozattal megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény tükrében ismerteti a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét, felhívva a figyelmet arra, hogy vékony a határvonal a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között.

Navratyil, Z. (2012).  Észrevételek az új Polgári Törvénykönyv tervezetével összefüggésben. Magyar jog. 59(11), 690-694.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A szerző az új Polgári Törvénykönyv tervezetének ellentmondásos pontjait emeli ki, így többek között hibát vél felfedezni az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat várható szabályozása terén, valamint ismerteti a család fogalmának hiányosságait is. Rámutat, hogy a tervezet a korábbi változatokkal ellentétben nem nevesíti a házasság megszűnésének azt az esetét, amely szerint a házasság megszűnik az egyik házastárs nemének megváltoztatásával, így felhívja a figyelmet ennek szabályozásának szükségességére.

Polgári, E., & Uitz R. (2011).  Tágra zárt szemek. Café Bábel. 20(63), 31-36.

folyóirat cikk
  • alapjogok
  • homoszexuális

A bírósági gyakorlaton keresztül mutatja be az emberi jogok működését és hatékonyságát elsősorban olyan eseteken keresztül, amikor a fennálló jogszabályok megakadályozták, vagy megtiltották, hogy homoszexuális felnőttek kölcsönösen, előzetes belegyezésen alapulva létesítsenek egymással nemi kapcsolatot.

Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának gyakorlatából feldolgozott esetek: Griswold v. Connecticut, 381 U.S. 479 (1965), Eisenstadt v. Baird, 405 U.S. 438 (1972), Bowers v. Hardwick, 478 U.S. 186 (1986), Lawrence v. Texas, 539 U.S. 558 (2003), Romer v. Evans, 517 U.S. 620 (1996).

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatából hozott esetek: Handyside v. United Kingdom (5493/72), X v. Germany (5935/72), Dudgeon v. the United Kingdom (7525/76), S.L. v. Austria (45330/99), Laskey, Jaggard and Brown v. the United Kingdom (21627/93, 21826/93, 21974/93)

A bemutatott esetekben nehézségeket okozhat az emberi jogi nyelvhasználat, az óvatos fogalmazás. Alapvető problémának tartják a szerzők, hogy a bíróságok narratíváját és végkövetkeztetéseit sokszor az események jelentéktelennek tűnő mozzanatai foglalkoztatják, elterelve a figyelmet így a valódi sérelemről.

Röthel, A. (2003).  Azonos neműek házassága és a közrend. Magyar jog. 50(7), 433-435.

folyóirat cikk
  • házasság

Az azonos neműek házasságának holland szabályozását mutatja be a szerző, kitérve annak kollíziós jogi problémáira is. Külön tárgyalja az azonos neműek házasságának német közrendbe ütközését.