Kárpáti, J. (2005).  A regisztrált élettársi kapcsolat az új Ptk. koncepciójában. Fundamentum. 9(2), 84-87.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A cikk ismerteti az élettársi kapcsolat megjelenését a polgári jogban, ideértve az azonos neműek élettársi kapcsolatát is. Bemutatja a készülő Polgári Törvénykönyv 2005-ben előrelátható, élettársakat érintő rendelkezéseit, különösen a regisztrált élettársakra vonatkozóan. Megállapítja, hogy a cikk megírások fennálló élettársi rendszer - mely nem tette lehetővé a regisztrációt - diszkriminatív azokkal szemben, akik nem tudják igénybe venni a házasság jogintézményét. A tervezett élettársi jogintézmény előrelépés ugyan, de hiányolja a szerző a házasság és az élettársi kapcsolat közé illeszthető bejegyzett életpartnerség jogintézményét, ami megoldás lehetne az azonos nemű párok számára, elkerülve így a házasságukkal kapcsolatos társadalmi vitát.

folyóirat cikk
  • család
  • transzszexuális

A tanulmány megállapítja, hogy a család fogalma nem csak nemzeti, alkotmányos szinten, hanem nemzetközileg is szabályozott, rámutatva arra, hogy többek között az ENSZ, az Európa Tanács és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia is foglalkozik a család fogalmával és védelmével. A közösségi jogot tekintve már az Európai Közösséget életre hívó Római Szerződés, az ahhoz kapcsolódó rendeletek és irányelvek, valamint az Európai Bíróság joggyakorlata szintén több ponton érinti a családok helyzetét. A család védelme szempontjából kiemelendő a Tanács 1612/68/EGK rendelete, a 1347/200/EK rendelet, valamint a később ezt felváltó 2201/2003/EK rendelet, továbbá a 68/360/EGK irányelv, az 1973/148/EGK irányelv és a 2004/38/EK irányelv. Az Európai Bíróság gyakorlatával kapcsolatban megállapítható irány, hogy a személyek szabad áramlását az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban értelmezi (például Carpenter ügy (C-60/00)), ami így családbarát ítélkezési gyakorlathoz vezet.

A szerző az Európai Bíróság esetjogán keresztül mutatja be a bevándorlási politika és családegyesítés (Tanács 2003/86/EK rendelete), az élettársi viszony (1612/68/EGK rendelet, Reed-ügy (C-59/85)), azonos neműek párkapcsolata (D és Svéd Királyság kontra Európai Unió Tanácsa (C-122/99 és C-125/99 egyesített ügyek)), transzszexuálisok kapcsolata (Grant ügy (C-249/96), K. B. kontra NHS ügy (C-117/01)) kérdéseit a közösségi jogban. Az Európai Bíróság gyakorlatát tekintve a szerző megállapítja, hogy a Bíróság gyakran hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára, így hangsúlyozva az emberi jogok védelmének fontosságát.

Kis, J., & Fridli J. (2010).  Életközösség és állam. A személyiség burkai. Írások, tanulmányok a 60 éves Majtényi László tiszteletére. 141-168.

könyvfejezet
  • bejegyzett élettársi kapcsolat
  • házasság

A szerzők végigveszik, hogy jogtörténeti szempontból hogyan változott a magyar jog a különböző párkapcsolati fajták szabályozása terén. Megállapítják, hogy az Alkotmánybíróságnak komoly szerepe van abban, hogy az azonos neműek élettársi kapcsolata elismerést nyert. Bemutatja a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozatot és indoklásait a házasság intézményének kizárólag különneműek részére való fenntartásáról, majd a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozatot, amellyel az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt. Hosszasan kifejtik, hogy milyen érvek alapján utasította el az Alkotmánybíróság az azonos neműek házassághoz való jogát és hogy a közvélemény várható pozitív alakulásával akár ez a hozzáállás is megváltozhat. Foglalkozik a különneműek élettársi kapcsolatával, valamint felmutatja azokat az indokokat, amiért ez a jogintézmény alacsonyabb rendűnek számít a házassághoz képest.

Kiss, L. (2010).  Gondolatok a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményéről. Tanulmányok Ádám Antal professor emeritus születésének 80. évfordulójára . 181-200.

könyvfejezet
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A szerző részletesen bemutatja a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat főbb tartalmi elemeit, annak indoklását es a kapcsolódó különvéleményeket. Mindezek mellett, egyértelműen hangsúlyozza egyéni véleményét, miszerint, habár elfogadja/tolerálja a homoszexualitás jelenséget, de nem tartja preferálandó családmodellnek, valamint nem támogatja a népszerűsítését. Kizárólag a heteroszexuális házasságot tartja méltónak, mint a jövő nemzedékének az iránymutató vagy még inkább követendő életstílusát.

folyóirat cikk
  • élettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolatok társadalmi tendenciái. A tervezett jogbővítések összehasonlítása nyugat-európai országokkal. Kommentár a tervezethez: az élettársi kapcsolat definíciója, létrejötte, nyilvántartása, a partnerek együttműködése, élettársi tartás feltételei, az élettársak vagyoni viszonyai, lakáshasználata.

szakdolgozat

A szerző szakdolgozatában a de facto élettársi kapcsolat mibenlétével, valamint az ehhez fűződő joghatásokkal foglalkozik, nem tér ki részletesen a bejegyzett élettársi kapcsolatokra, kitér azonban arra, hogy élettársi kapcsolatot azonos nemű személyek is létesíthetnek. Megerősíti, hogy annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság megállapította a 43/2012 (XII. 20.) AB határozatában, hogy a család alkotmányos védelme nem csak a házasságon alapuló családra terjed ki, az élettársak életmódja alapján továbbra is különbséget tesz a szabályozás, amikor nem részesíti megfelelő védelemben a gyermektelen élettársakat. 

Kriszt, Z. (2008).  A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye. Res Immobiles. 31-36.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

Az Alkotmánybíróság által később megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül mutatja be a bejegyzett élettársi kapcsolatoknak elsősorban az ingatlannyilvántartással kapcsolatos vonatkozásait. A szerző végül megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás szempontjából a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének megjelenése nagyobb változást nem hoz.

Lápossy, A., Katalin S-T., & Katalin S. (2013).  A család(fogalom) és más alapjogok : alkotmányjogi megközelítésből. Családi jog. 11(1), 1-8.

folyóirat cikk
  • család

A cikk alkotmányjogi szempontból vizsgálja a család fogalmát. Azt igyekszik bizonyítani, hogy családvédelmi törvényben (A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény) rögzített jogi fogalom több ponton eltér egyrészt a család tényleges, szociológiai értelemben vett fogalmától, másrészt az Alkotmánybíróság által felállított, követett, az európai emberi jogi gyakorlatban rögzített standardoktól is. A család fogalmaként Drinóczi Tímea és Zeller Judit meghatározását veszi alapul: “Alkotmányjogi értelemben családnak tekinthető az olyan szabad akaraton alapuló életközösség, amelynek legalább két tagja van, akiket tényleges kapcsolat, kötődés és függőségi helyzet tart össze, és amely viszonyrendszerben mindegyik félnek meghatározott jogai és - a gyermeket kivéve - egyben kötelezettségei is vannak.”. A szerzők megállapítják, hogy a családvédelmi törvény család fogalma ennél jóval szűkebb, ami így az egyenlő bánásmód követelményét is sértheti az azonos neműek párkapcsolatának, illetve a különneműek nem házasságon alapuló kapcsolatának kizárásával.

A család fogalmát öröklési és családtámogatási szempontból is vizsgálja és értékeli.

Lápossy, A., Katalin S-T., & Katalin S. (2013).  A családban marad? Döntés után, avagy az Alkotmánybíróság családképe. Családi jog. 11(2), 1-7.

folyóirat cikk
  • család

A 43/2012. (XII. 20.) Alkotmánybírósági határozat aggályosnak minősítette a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (családvédelmi törvény) által alkotott családfogalmat. Ennek legfontosabb tanulságaival és eredményeivel foglalkozik a cikk.

Külön tárgyalják a szerzők az Alkotmánybíróság családfogalmának értelmezését az azonos nemű párok tekintetében. Itt azt állapítják meg, hogy az Alkotmánybíróság két évtizedes konzerváló, restriktív megközelítése nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróság gyakorlatával.

Lápossy, A. (2009).  Az alkotmánybírák a házasság védelméről. Fundamentum. 13(1), 109-116.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat
  • házasság

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt megsemmisítő 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat részletes bemutatása.

A határozat indokolásához hozzáfűzi, hogy az meglepő fordulatokat, magyarázathiányos állításokat és vitatható következtetéseket tartalmaz. A szerző azt a következtetést vonja le, hogy az Alkotmánybíróság szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása alkotmányosan nem járható út a különnemű párok esetében.