Hegedűs, A. (2006).  Az élettárs fogalma és a kifejezés tartalmi vonatkozásai. Családi jog. 4(4), 10-15.

folyóirat cikk
  • élettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolat fogalma, annak változásai és elhelyezkedése a jogrendszerben. A definíció részletes elemzése. Megerősíti, hogy a bírói gyakorlat nem követeli meg az összes fogalmi elem együttes fennállását, hogy megállapítsa az élettársi kapcsolat létét.

könyvfejezet
  • élettársi kapcsolat
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A cikk az élettársi kapcsolatok regisztrálásának szabályozásának kialakulását tekinti át, kitérve az öröklési jogi vonatkozásokra is. A szerző a cikkben regisztráció alatt az élettársi kapcsolatok nyilvántartását és a hozzá kapcsolódó szabályokat érti.

Kárpáti Józsefre hivatkozva megismétli, hogy a regisztrált kapcsolatok egy alternatív megoldása lehet (a cikk megszületése idején) a bejegyzett életpartnerség, amely azonos nemű párok részre is lehetőséget nyújtana.

A cikk végén rövid európai kitekintést végez.

Hegedűs, A. (2006).  Élettársi kapcsolat kontra házasság : hasonlóságok és különbségek a hatályos magánjogban. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et politica. 68, 3-24.

folyóirat cikk
  • élettársi kapcsolat
  • házasság

A szerző megerősíti, miszerint a hagyományos felfogás a házasságban élést tekinti családnak, azonban az élettársi kapcsolatok számának növekedésével az ilyen kapcsolatban élők és gyermekeik – szociológiai értelemben – ugyanolyan családi közösséget alkotnak. Megállapítja, hogy az élettársi kapcsolatok házassághoz történő közelítése számos dilemmát vet fel, ugyanakkor ez a közelítés szükségesnek mutatkozik.

A cikk a 2006-ban hatályos szabályozás alapján megerősíti, hogy az élettársi kapcsolat lényegesen kevésbé szabályozott, mint a házasság és viszonylag kevés hasonlóságot mutat. Elhatárolja a két jogintézményt a rendszerbeli elhelyezkedés, a fogalmak, a jogviszony létrejötte, a családjogi és polgári jogi jellegzetességeik (joghatások) és a megszűnésük alapján.

Megállapítja, hogy a szabályozás nem tart lépést a társadalmi változásokkal, mivel sok esetben csak a házassághoz fűz jogkövetkezményeket és nem feltétlenül tekinti családnak az élettársi kapcsolatban élőket, annak ellenére, hogy a számuk növekszik és tartalmát tekintve egyre több elemben hasonlít a házassághoz.

Herger Cs., E. (2011).  Die Regelung des Eheverbandes im Entwurf des neuen ungarischen Zivilgesetzbuches. Wertanschauliche Betrachtungen. Institutions of legal history with special regard to the legal culture and history. 189-198.

könyvfejezet

Horváth, M. József (2008).  Az élettársi kapcsolatok jelenlegi szabályozása és de lege ferenda - hazánkban és Európában. Acta conventus de iure civili. 8, 119-172.

folyóirat cikk
  • élettársi kapcsolat

A cikk összefoglalja a 2008-ban hatályos hazai és európai élettársi kapcsolatra vonatkozó jogviszonyokat, kezdve egy jogtörténeti áttekintéssel, végezetül pedig, a közeljövőben várható lehetséges fejlődési utak (új Ptk. tervezet koncepciói, illetve az EU tagállamok hatályos rendelkezései) bemutatásával. Összességében a szerző úgy vélekedik, hogy a jog a társadalmi változásokat kellene, hogy kövesse, így az élettársaknak több jogot adna, legyen az azonos vagy külön nemű.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A 154/2008 (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt. A cikk bemutatja az alkotmánybírósági eljárás alapját képező indítványok lényegét, az Alkotmánybíróság érvelését, kitérve a különvéleményekre is, majd több kritikát fogalmaz meg az érveléssel kapcsolatban.

A szerző kiemeli, hogy a határozat jelentősége leginkább abban rejlik, hogy megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat maga nem alkotmányellenes (csak a 2007. évi CLXXXIV. törvény), sőt alkotmányjogilag kívánatos is.

Kitér arra is, hogy a később elfogadott, bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvénnyel kapcsolatos, Alkotmánybírósághoz érkezett indítványokat az Alkotmánybíróság a 32/2010. (III. 25.) AB határozatában mind elutasította.

folyóirat cikk
  • szexuális irányultság

A cikk szerint az Európai Bíróság (Európai Unió Bírósága) előtt az 1990-es évek közepén jelentek meg olyan ügyek, amikor a szexuális irányultságon alapuló egyenlő bánásmód volt a téma. Az ügyek kezelése megmutatja az egyenlő bánásmód önmagában rejlő korlátait, valamint a pozitív jog helyett a bírói gyakorlaton alapuló jogvédelem hibáit.

Elemzi az Európai Bíróság P. kontra S. és Cornwall-ügyben, valamint a Grant kontra South-West Trains Ltd.-ügyben hozott döntését és annak hatásait, majd értékeli az Európai Bíróság szexuális kisebbségekkel kapcsolatos gyakorlatát.

Megállapítja, hogy az Európai Bíróság gyakorlata nem alakított ki megfelelő jogvédelmet a szexuális kisebbségek részére

Jobbágyi, G. (2013).  A család-fogalom útvesztőiben. Jogtudományi közlöny. 68(12), 623-626.

folyóirat cikk
  • család

A cikk szerint alapvetően a házassági kapcsolatok vonhatók a család fogalma alá, míg a házassággal járó bizonyos kötelezettségeket elutasító élettársak (akár különnemű, akár azonos nemű) bizonyos kötelezettségeket nem kívánnak elfogadni (pl. hűség kötelezettsége, apasági vélelem), mégis családként való elismerésre törekednek. A szerző a család jogi fogalmának alakulása után részletesen bemutatja a család fogalmáról napjainkban kialakult vitát.

Jobbágyi, G. (2011).  Jogi káosz felsőfokon - az élettársi kapcsolat hatályos magyar szabályozása. Jogtudományi közlöny. 66(2), 117-120.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A cikk jogi káosznak tekinti az élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályozást az új Ptk. hatálybalépését megelőző időszakban. Az élettársi kapcsolatokra vonatkozó jogi szabályozás rövid történeti áttekintése után elemzi a 2011-ben hatályos joganyagot.

Javaslatában a szerző a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény újraalkotását látja indokoltnak, valamint azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye a különnemű párok számára is elérhető legyen, ezen felül további elkülönítést javasol a házasság jogintézményétől.

folyóirat cikk
  • homoszexuális

A szerző lépéseket fogalmaz meg az azonos nemű párok egyenjogúsítása felé, amelyeknek egymás után kell teljesülniük a teljes elismeréshez: homoszexualitás dekriminalizálása, diszkrimináció megszűntetése, házasság engedélyezése. Ezután a házasság kiterjesztésének lépései: bejegyzett élettársi kapcsolat, társadalom hozzáállásának feltérképezése, örökbefogadás. Ezek alapján a szerző szerint a társadalom elfogadóképességén múlik, hogy mikor lehet a házasság jogintézményét és az azzal azonos jogokat az azonos nemű párok számára is lehetővé tenni.