Csűri, É. (2009).  A házasság nem másolható. Ügyvédek lapja. 48(2), 14-17.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

Az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával megsemmisítette a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, amely így nem lépett hatályba. A cikk ezen Alkotmánybírósági határozatot foglalja össze. Határozatában az Alkotmánybíróság a következőket állapítja meg:

  • Az Alkotmánybíróság megállapítja: az azonos nemű személyek számára   a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes.
  • Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény az indokolásban kifejtett okokból alkotmányellenes, ezért azt a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti, ennek folytán a törvény nem lép hatályba.

A szerző megjegyzése szerint nem pusztán a törvény megsemmisítése a lényege az Alkotmánybírósági határozatnak, hanem egy hosszabb ideje fennálló társadalmi, politikai vitát is eldöntött. Az indokolás szerint az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata, mint jogintézmény nem alkotmányellenes, ahogyan az sem, hogy lehetővé teszi a jogalkotó ezt a különneműek számra is, azonban ennek a 2007. évi CLXXXIV. törvény szerinti szabályozási módja már alkotmányellenes. A törvény ugyanis az azonos és különnemű személyek párkapcsolatait homogén csoportként kezeli és a joghatások tekintetében a házassággal teszi azonossá, ezzel pedig az Alkotmány több rendelkezésébe ütközik, így alkotmányellenes. Az indokolás értelmében az alkotmányellenesség fő szempontja, hogy a törvény a különböző neműek esetén a házassághoz megtévesztésig hasonlító, az azonos neműek esetén pedig a házasággal azonos jogokat hoz létre.

Csűri, É. (2008).  A házasság, az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat - II.. Ügyvédek lapja. 47(3), 15-16, 18-22.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A Csűri, É. (2008). A házasság, az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat - I. Ügyvédek Lapja, 47(2), 33–37. cikk második részeként a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény elfogadását követően íródott azzal a céllal, hogy áttekintse az új jogintézményt, mivel megállapítja, hogy a törvény jelentős többletterheket ró a bíróságokra, az anyakönyvvezetőkre, az ügyvédekre és a közjegyzőkre, azonban a jogirodalom még nem foglalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolattal. Azóta tudjuk, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette és soha nem lépett hatályba (lásd Csűri, Éva. “A házasság nem másolható.” Ügyvédek lapja. 48.2 (2009): 14-17.).

Elvégzi a házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat összehasonlítását olyan területeken, mint a létrejöttének feltételei, a nem létező házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat, érvénytelenség, ennek joghatásai.

Csűri, É. (2008).  A házasság, az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat - I.. Ügyvédek lapja. 47(2), 33-37.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat
  • házasság

A cikk a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény elfogadását követően íródott azzal a céllal, hogy áttekintse az új jogintézményt elsősorban jogtörténeti szempontból, mivel megállapítja, hogy a törvény jelentős többletterheket ró a bíróságokra, az anyakönyvvezetőkre, az ügyvédekre és a közjegyzőkre, azonban a jogirodalom még nem foglalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolattal. Azóta tudjuk, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette és soha nem lépett hatályba (lásd Csűri, Éva. “A házasság nem másolható.” Ügyvédek lapja. 48.2 (2009): 14-17.).

Ismerteti a házasságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogforrásokat, ugyanígy az élettársi kapcsolatra vonatkozó jogszabályokat, majd megállapítja, hogy az azonos neműek élettársi kapcsolatát sem a nemzetközi egyezmények, sem az Alkotmány nem részesíti jogi védelemben, de a cikk születésekor már több országban a regisztrált élettársi kapcsolatok szinte a házastársakkal azonos jogokban részesíti az ilyen élettársakat, esetenként nem csak az azonos neműeket.

Végigveszi a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos (állam és a jogrendszer által védett jogintézmény, törvény szabályozza stb.), valamint eltérő (névviselés, közös örökbefogadás) fogalmi és tartalmi elemeit.

jelentés
  • szexuális irányultság
  • nemi identitás

Az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának (2010)5. számú szexuális irányultság, illetve nemi identitás alapján történő diszkrimináció leküzdését célzó ajánlásának magyarországi végrehajtásáról szóló tanulmány, amely részletesen végigveszi az ajánlásban foglaltak teljesülését és a hiányosságokat, emellett javaslatokat fogalmaz meg a magyar kormány számára. Mellékletként tartalmazza a vonatkozó ügyek jegyzékét, valamint a hatóságoknak címzett adatigényléseket, nyílt leveleket és az ezekre kapott válaszokat.

Dombos, T., & Polgári E. (2013).  Zavaros progresszió. Az Alkotmánybíróság a családok védelméről szóló törvényről. Fundamentum. 17(1), 55-62.

folyóirat cikk
  • család
  • alapjogok

Az Alkotmánybíróság 43/2012. (XII. 20.) határozatában alaptörvény-ellenesnek találta a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. sarkalatos törvény családfogalmára és törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a határozat számít a Kormány konzervatív családpolitikájáról alkotott első véleménynek. A határozat ellenére a Kormány az Alaptörvény negyedik módosításával az Alaptörvénybe illesztette a kritizált, szűk családfogalmat. A törvényjavaslatot egyéni képviselők terjesztették be, nem a Kormány, így megkerülhető volt a társadalmi egyeztetés és az előzetes hatásvizsgálatok, ezáltal pedig a családok érdekeit védő civil szervezetek véleményét mellőzték az elfogadás során, emellett a határidőket betartva, de rendkívüli gyorsasággal tárgyalta az Országgyűlés. A törvény egyértelmű szándéka volt, hogy a magyar jogrendszerben kizárólagos igénnyel határozza meg a család fogalmát.

Az alapvető jogok biztosának indítványa alapján a családok védelméről szóló törvény 7. §-a (a család fogalma) és a 8. §-a alkotmányellenes és elsősorban az Emberi Jogok Európai Egyezményével történő meg nem felelés miatt nemzetközi szerződésbe is ütközik. A fentiek szerint az Alkotmánybíróság határozatában alkotmányellenesnek találja a törvény ezen rendelkezéseit.

A szerzők megállapítják, hogy „A testület a döntésben több esetben is egymásnak ellentmondó állításokat fogalmaz meg, nem végzi el azt a vizsgálatot, amelyre vállalkozik, vagy félmondatokba sűrít komoly következményekkel járó megállapításokat.”. Ennek kapcsán több kritikát is megfogalmaznak:

  • A határozat nem tisztázza a családra vonatkozó intézményvédelmi kötelezettség és a családi élet tiszteletben tartásához való alanyi jog közötti viszonyt.
  • A határozat ellentmondó állításokat tesz arra vonatkozóan, hogy a „család” fogalma szükségszerűen kapcsolódik-e a közös gyermek (potenciális) vállalásához.
  • A határozat alapján továbbra sem egyértelmű, hogy az azonos nemű párokat az Alkotmánybíróság családnak tekinti-e.
  • A határozat alapján nem egyértelmű, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálta-e a támadott rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütközését.

A cikk összegzése szerint „a határozat minden hibája ellenére sok tekintetben előremutató, és ezen nem változtat az, hogy a megsemmisített családfogalom azóta az Alaptörvény részévé vált. Az Alkotmánybíróság az eddigi rövid, gyakran inkonzisztens utalásokból álló szociológiai családfogalma e határozatban szabatos definícióvá alakul, amely alapján támadhatóvá válnak a magyar jogrendben a házastársak és élettársak között széles körben alkalmazott megkülönböztetések”.

Drinóczi, T. (2009).  "Nyugodjék BÉKében"? Az Alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatról. Közjogi szemle. 2(1), 39-47.

folyóirat cikk
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A 154/2008. (XII.17.) Alkotmánybírósági határozatot elemzi kommentárszerűen. Az említett Alkotmánybírósági határozat megállapítja a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény alkotmányellenességét, azonban a bejegyzett élettársi kapcsolatot, mint jogintézményt nem tartja alkotmányellenesnek. A szerző végigveszi a határozat megállapításait, majd több kritika mellett megállapítja, hogy a testület abból indult ki, hogy a törvényt mindenképpen alkotmányellenesnek nyilvánítja, viszont az ehhez felsorolt indokok kevésbé meggyőzőek.

Eszenyi, M. (2007).  Az azonos neműek élettársi viszonyának jogi szabályozása. Kultúra és közösség. 11(4), 34-39.

folyóirat cikk
  • homoszexuális
  • beleegyezési korhatár
  • partnerkapcsolat

A cikk röviden áttekinti a homoszexualitás történetét (büntető)jogi szempontból, ideértve a beleegyezési korhatár változását is. Bemutatja a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozatot és hatásait, amellyel az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az azonos nemű párok együttélése is számíthat ugyanolyan élettársi kapcsolatnak, mint a különneműek hasonló közössége. A döntés következményeként az Országgyűlés a Ptk. módosításával kiterjesztette az élettársi kapcsolatot szabályozó rendelkezéseket az azonos neműekre is.

A cikk egy hosszabb kitekintéssel folytatódik, melyben az azonos neműek együttélésének külföldi szabályozását taglalja. Megjegyzi, hogy az azonos nemű párkapcsolatok jogi elismerésének egyik legnagyobb ellenlábása a katolikus egyház, amely nyilatkozata alapján elfogadja, de nem támogatja az ilyen kapcsolatokat. Végezetül az élettársi kapcsolattal összefüggő, 2007-ben előrelátható, várható jövőt veti fel a szerző.

Frivaldszky, J. (2012).  Szempontok a családvédelmi törvény értékeléséhez.. Iustum - Aequum - Salutare. 8(2), 57-69.

folyóirat cikk
  • család
  • házasság

A cikk elsősorban a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. sarkalatos törvényben foglalt családfogalmat elemzi, amelyet később az Alkotmánybíróság 43/2012. (XII. 20.) határozatában alaptörvény-ellenesnek talált. A szerző véleménye szerint üdvözlendő a sarkalatos törvényben foglalt családfogalom, amely a család belső alkotmányának erősítése felé tesz lépéseket. A sarkalatos törvény családfogalmát alapvetően a szerző által a gender-kormányhatározatnak nevezett 1004/2010. (I. 21.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 elnevezésű határozattal állítja szembe. A cikk hosszasan foglalkozik a házasság fogalmával is.

Garai, B. (2002).  A börtönből a hálószobán át az anyakönyvvezetőig. Fundamentum. 6(3-4), 113-118.

folyóirat cikk
  • homoszexuális

A cikk szerint a homoszexualitás megjelenését három nagyobb szakaszra lehet a jogtörténetben felosztani: először a homoszexualitás büntetőjogi megítélésről, majd a társadalmi életben való részvétel során elszenvedett hátrányokról, később a homoszexuális párok jogi elismeréséről kellett a bíróságoknak dönteni.

Elsősorban a 37/2002. (IX. 4.) Alkotmánybírósági határozatnak a régi Btk. 199. §-al (Természet elleni fajtalanság) foglalkozó részét vizsgálja. Részletesen tárgyalja a beleegyezési korhatár kérdését.