Vélemény Magyarország új alkotmányos rendjéről

Közlemény típusa:

folyóirat cikk

Forrás:

Fundamentum, Mennyiség 16, Feladat 1, p.5-34 (2012)

Webcím:

http://epa.oszk.hu/02300/02334/00047/pdf/EPA02334_Fundamentum_2012_01_005-034.pdf

Összefoglalás:

<p>Az alkotmányban lefektetett sarkalatos törvények elemzése és problémáik. Kritikákat fogalmaz meg a következők szabályozásával kapcsolatban: a családok védelméről szóló törvény (kirekesztő, konzervatív családdefiníció), az állam és az egyházak viszonyának szabályozása (bizonyos egyházak kiemelt helyzete), a média szabályozása (az ellenőrzés politikai befolyásolhatósága, szólásszabadság csökkentése), az országgyűlési képviselők választása (magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati joga, választókerületek átalakítása), az információszabadságról szóló törvény (adatvédelemmel kapcsolatos aggályok), a nemzetiségek jogainak és az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése, az igazságszolgáltatás centralizációja.</p>

<p>A családok védelméről szóló sarkalatos törvényről szóló részben kritizálja, hogy a törvényjavaslatot egyéni képviselők terjesztették be, nem a Kormány, így megkerülhető volt a társadalmi egyeztetés és az előzetes hatásvizsgálatok, ezáltal pedig a családok érdekeit védő civil szervezetek véleményét mellőzték az elfogadás során. A törvény konzervatív nézeteket tükröz. Kiemelten kezeli a házasságon alapuló és gyermeket nevelő családot, mivel a törvény szerint ezek a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés alapjai, hangsúlyozza továbbá, hogy a „A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki.”.</p>

<p>Kirekesztő a családfogalom: „a család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság.”, mivel így mellőzi családok százezreit és közvetlen kapcsolatot állít fel a család és a házasság között. Kifogásolható, hogy a gyermektelen de facto élettársak és a bejegyzett élettársak nem esnek ezáltal a családfogalom alá. Emellett a törvény veszélyt jelent a jogbiztonságra is, mivel nincs összhangban a családok jogait és juttatásait érintő alsóbb szintű jogszabályokkal sem.</p>

<p>A jogalkotó, tekintve a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 154/2008. (XII.17.) Alkotmánybírósági határozatot, a család definíciójának megalkotása során nem vette figyelembe a már létező és elfogadott jogintézményeket.</p>

<p>A kirekesztő családfogalom ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának több évtizede fennálló megközelítésével, miszerint a „‘családi élet’ létezése vagy nem létezése elsősorban ténykérdés, amely közeli személyes kapcsolatok meglététől függ.”. Emellett ellentétes az EJEB gyakorlatával az is, hogy a törvény meg sem említi az azonos nemű párokat. Megállapítja a cikk, hogy a családok védelméről szóló törvény a család fogalmát még az Alaptörvénynél is tovább szűkítette, amellyel szemben már amúgy is kritikát fogalmazott meg a Velencei Bizottság az Alaptörvényről hozott 618/2011. számú véleményében.</p>