Közlemény típusa:

könyvfejezet

Szerzők:

Katinka Bojnár

Forrás:

Parlamenti ösztöndíjasok, 2007/2008, p.53-77 (2009)

Összefoglalás:

<p>A szerző áttekinti az Alkotmányban található család, és az ezzel kapcsolatos fogalmakat, majd kiemeli, hogy az Alkotmány kevés rendelkezést tartalmaz a házasság és a család védelméről, így ezeken a területeken nagy szerep jut az Alkotmánybíróságnak.</p>

<p>Véleménye szerint a családalapítás szabadságát a házasságkötéstől teljes mértékben független alapjogként indokolt megállapítani.</p>

<p>A házasság intézményét tekintve a szabad akarat korlátozásának tekinti, hogy az alkotmánybírósági gyakorlatnak megfelelően csak férfi és nő kapcsolata lehet a házasság alapja (14/1995. (III.13.) AB határozat). Mindemellett az Alkotmánybíróság elismeri, hogy az azonos neműek közötti érzelmi, gazdasági és szexuális kapcsolat is védelmet igényel, habár a jogi elismerés indokolt, de a házasságkötés kizárt a lehetőségek közül. Így is az a cél, hogy az azonos nemű párokat egyenlőként, azonos méltóságú személyként kezeljék. A tanulmány kiemeli a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti lényeges különbségeket, továbbá megjegyzi, hogy alkotmányos kérdéseket vet fel az azonos neműek kizárása a gyermek közös örökbefogadásából.</p>

<p>Az azonos neműek házasságból való kizárást tekintve a szerző kifejti, hogy alapvetően a hagyományon alapul az a felfogás, amely szerint csak különneműek köthetnek házasságot.</p>

<p>A tanulmány nemzetközi kitekintést is végez röviden vizsgálva egyes országok és az Európai Unió vonatkozó szabályozását, valamint az Emberi Jogok Európai bíróságának általános gyakorlatát.</p>