Zavaros progresszió. Az Alkotmánybíróság a családok védelméről szóló törvényről

Webcím:

Összefoglalás:

<p>Az Alkotmánybíróság 43/2012. (XII. 20.) határozatában alaptörvény-ellenesnek találta a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. sarkalatos törvény családfogalmára és törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a határozat számít a Kormány konzervatív családpolitikájáról alkotott első véleménynek. A határozat ellenére a Kormány az Alaptörvény negyedik módosításával az Alaptörvénybe illesztette a kritizált, szűk családfogalmat. A törvényjavaslatot egyéni képviselők terjesztették be, nem a Kormány, így megkerülhető volt a társadalmi egyeztetés és az előzetes hatásvizsgálatok, ezáltal pedig a családok érdekeit védő civil szervezetek véleményét mellőzték az elfogadás során, emellett a határidőket betartva, de rendkívüli gyorsasággal tárgyalta az Országgyűlés. A törvény egyértelmű szándéka volt, hogy a magyar jogrendszerben kizárólagos igénnyel határozza meg a család fogalmát.</p>

<p>Az alapvető jogok biztosának indítványa alapján a családok védelméről szóló törvény 7. §-a (a család fogalma) és a 8. §-a alkotmányellenes és elsősorban az Emberi Jogok Európai Egyezményével történő meg nem felelés miatt nemzetközi szerződésbe is ütközik. A fentiek szerint az Alkotmánybíróság határozatában alkotmányellenesnek találja a törvény ezen rendelkezéseit.</p>

<p>A szerzők megállapítják, hogy „A testület a döntésben több esetben is egymásnak ellentmondó állításokat fogalmaz meg, nem végzi el azt a vizsgálatot, amelyre vállalkozik, vagy félmondatokba sűrít komoly következményekkel járó megállapításokat.”. Ennek kapcsán több kritikát is megfogalmaznak:</p>

<ul>
<li>A határozat nem tisztázza a családra vonatkozó intézményvédelmi kötelezettség és a családi élet tiszteletben tartásához való alanyi jog közötti viszonyt.</li>
<li>A határozat ellentmondó állításokat tesz arra vonatkozóan, hogy a „család” fogalma szükségszerűen kapcsolódik-e a közös gyermek (potenciális) vállalásához.</li>
<li>A határozat alapján továbbra sem egyértelmű, hogy az azonos nemű párokat az Alkotmánybíróság családnak tekinti-e.</li>
<li>A határozat alapján nem egyértelmű, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálta-e a támadott rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütközését.</li>
</ul>

<p>A cikk összegzése szerint „a határozat minden hibája ellenére sok tekintetben előremutató, és ezen nem változtat az, hogy a megsemmisített családfogalom azóta az Alaptörvény részévé vált. Az Alkotmánybíróság az eddigi rövid, gyakran inkonzisztens utalásokból álló szociológiai családfogalma e határozatban szabatos definícióvá alakul, amely alapján támadhatóvá válnak a magyar jogrendben a házastársak és élettársak között széles körben alkalmazott megkülönböztetések”.</p>