Közlemény típusa:

folyóirat cikk

Forrás:

Fundamentum, Mennyiség 17, Feladat 3, p.5-36 (2013)

Webcím:

http://www.fundamentum.hu/alaptorveny-es-europa/cikk/amicus-brief-velencei-bizottsagnak-az-alaptorveny-negyedik-modositasarol

Összefoglalás:

<p>Az Alaptörvény negyedik módosításának problémái kerülnek bemutatásra: a kommunista múlt vizsgálata, az egyházak országgyűlési elismerése, túlságosan szűk családdefiníció, korlátozott szólásszabadság és politikai kampány, a felsőoktatás autonómiája és a diákok röghözkötése, a hajléktalanok helyzete, az Országgyűlési őrség szerepe, az alkotmánymódosítások vizsgálatának tilalma, az alkotmánybíróság jogkörének csökkentése és korábbi határozataik megsemmisítése. A módosítás konfliktusa nemzetközi emberi jogi egyezményekkel.</p>

<p>Részletesen foglalkozik a család fogalmával. Az Alaptörvény módosítás alapja az Alkotmánybíróság határozata, amely megsemmisítette a családok védelméről elfogadott sarkalatos törvény (2011. évi CCXI. törvény) legfontosabb rendelkezéseit. A határozat vizsgálata a törvény család fogalmát megállapító 7. §-ra (családfogalom) és a 8. §-ra (a nem házastárs kizárása a törvényes öröklésből) irányult. Az Alkotmánybíróság mindegyik rendelkezést alaptörvény-ellenesnek találta. Érvelésének alapja a család úgynevezett szociológia alapfogalma, amely nem egyezik a törvényben meghatározott fogalommal, emellett az Alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is figyelembe vette. Ez utóbbi alapján állapítja meg, hogy a család fogalma történetileg változik, és inkább ténykérdés, mint jogi mérlegelés eredménye, valamint, hogy az azonos nemű párokat is megilleti a családi élet tiszteletben tartásához való jog. Ebből következően a bejegyzett élettársak törvényes öröklésből való kizárása alaptörvény-ellenes.</p>

<p>Az Alaptörvény negyedik módosítása ennek ellenére nem fogadja el az Alkotmánybíróság döntését, valamint az EJEB gyakorlatot, és egy rendkívül szűk családfogalmat ad meg: „[A] családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő–gyermek viszony.”, ami így továbbra sem fogadja el családi kapcsolatként a nem házastárs szülők egymás közötti viszonyát.</p>

<p>A cikk szerint aggályos, hogy ez a szűk családfogalom más területekre is kihat: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a pedagógus kötelessége „a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére” nevelés, a médiatörvény szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja – többek között – „a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása.”. Ezeket a rendelkezéseket a kirekesztő családfogalommal együtt olvasva korlátozhatják az LMBT emberek szólásszabadságát a médiában, valamint diszkriminatív nézetek elterjedéséhez vezethetnek az iskolai tantervekben. Több civil és nemzetközi szervezet is kritikát fogalmazott meg a fentiekkel kapcsolatban a Kormány irányába.</p>