Típus: 
Ügyszám: 
II/03012/2012
2012. december 20
Téma: 
Rövid összefoglaló: 

Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a családvédelmi törvénynek a család fogalmát meghatározó 7. §-a és a törvényes öröklés rendjét szabályozó 8. §-a alaptörvényellenes. Az Alkotmánybíróság szerint a család szociológiai fogalmába valamennyi „azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségek“ beletartozik, amelyekre ugyanúgy kiterjed az állam intézményvédelmi kötelezettsége. A törvényes öröklés megvonása a bejegyzett élettársaktól hátrányos megkülönböztetést eredményező jogmegvonás bárminemű, legitim igazolás nélkül. 

Tényállás: 

Az alapvető jogok biztosa a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. 7. és 8. §-ának megsemmisítését kezdeményezte utólagos normakontroll eljárás keretében. Álláspontja szerint a törvény 7. §-ában megfogalmazott család fogalom - mely férfi és nő házasságán alapul - egyéb helyzeten, szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg a magán- és családi élethez való joggal, illetve az emberi méltósághoz fűződő joggal összefüggésben. Kifejti továbbá, hogy a 7. § szerinti család fogalom szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társaskapcsolati formában élők emberi méltósághoz való jogát, valamint a magán- és családi élethez való jogát. Sérelmesnek tartja továbbá, hogy a törvényes öröklés tekintetében nincs összhang a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 8. §-a között, mivel az utóbbi bizonytalanságot okoz a bejegyzett élettársak törvényes öröklése terén. Az érintett jogszabályi rendelkezések:

1. A családi jogállás keletkezése

7. § (1) A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság.

(2) Egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre.

2. Jog az örökléshez

8. § (1) Végintézkedés hiányában történő öröklés (a továbbiakban: törvényes öröklés) esetében öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult.

(2) Az állam és más személyek törvényes öröklésének csak az (1) bekezdésben említett személyek hiányában lehet helye.

(3) Az örökhagyó házastársát külön törvényben szabályozottak szerint özvegyi jog illeti meg.

(4) Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész mértékét, alapját, számítását, kiadását, továbbá a kötelesrészből való kitagadás részletes szabályait külön törvény tartalmazza.”

Döntés: 

Az Alkotmánybíróság mindegyik idézett rendelkezést alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette.

A fenti törvény 7. §-ának családfogalmát vizsgálva az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotó tulajdonképpen szűken újradefiniálta az Alaptörvény családfogalmát és nem törekedett felsorolni azokat az egyéb, törvény által elismert társas együttélési formákat, amelyeket az állam intézményvédelmi kötelezettségéből adódóan ugyanazoknak a támogatásoknak kell megilletniük, mint a családokat, emellett az ilyen újradefiniálás bizonytalan, kiszámíthatatlan jogalkalmazási gyakorlathoz vezethet. Ezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a törvény szerinti család definíció Alaptörvény L) cikkével nem azonos, túlságosan leszűkült és így az állami intézményvédelmi kötelezettségeknek nem képes eleget tenni.

A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 8. §-át az Alkotmánybíróság az előbbi rendelkezéshez hasonlóan megsemmisítette, mivel megállapította, hogy az a Ptk.-val párhuzamosan tartalmaz öröklési jogi szabályokat, ezen felül az is megállapítható, hogy nincs azzal összhangban. A testület szerint a rendelkezés ellentmondásai olyan súlyosak, hogy azokat jogértelmezéssel nem lehet feloldani, így azok nem felelnek meg a jogállamiság követelményének. Ezek alapján a rendelkezés az Alaptörvénybe ütközik, ezért megsemmisítette azt. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy gyakorlata során előremutatóan segíti az azonos neműek jogi védelmét és elismerését, azonban a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 8. §-a nem korlátozza, hanem megfosztja a bejegyzett élettársakat a törvényes öröklés lehetőségtől.

Idézetek: 

Az Alaptörvény L) cikkéből ugyanis nem következik az, hogy (…) a tágabb, dinamikusabb szociológiai család-fogalomba beletartozó, azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre ne vonatkozna ugyanúgy az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége, nevezze ezeket bárhogyan is a törvényhozó. A más jogági normákban kifejeződő jogvédelmi (intézményvédelmi) szintet a jogalkotó nem szállíthatja le (burkoltan sem) olyan módon, hogy megadja az Alaptörvényben is szereplő család általános, ez esetben erősen leszűkített fogalmát.

Az Alaptörvény L) cikkében szereplő, a családhoz, mint a nemzet fennmaradásának alapjához kapcsolódó állami intézményvédelmi kötelezettségből, valamint a VI. cikk (1) bekezdésében szereplő magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogból fakad az a követelmény, hogy ha a jogalkotó a családokra nézve kíván jogokat és kötelességeket megállapítani, akkor azoktól a személyektől, akik a családalapítást a házasságkötést megelőző vagy mellőző más – a jogalkotó által legalább egyes elemeiben szabályozott és elismert – tartós érzelmi és gazdasági életközösségben kívánják megvalósítani, a már megadottakhoz képest jogokat nem vonhat vissza, a társkapcsolati forma meglévő védelmi szintjét nem csökkentheti, és különösen a gyermekek mindenek felett álló érdeke szempontjából az intézményvédelmi kötelezettségét azonos módon kell érvényre juttatnia.

Magyarország a korábban részletezett módon és mértékben, – megfelelve az Alkotmánybíróság gyakorlatának is – biztosította a jogi védelmet és elismerést az azonos nemű élettársaknak, ehhez európai mércével is megfelelő és előremutató joghatásokat biztosított. Ehhez képest a Csvt. 8. §-a nem korlátozza, hanem megfosztja a törvényes öröklés lehetőségétől a bejegyzett élettársakat, e hátrányos megkülönböztetést eredményező jogmegvonás bárminemű, legitim igazolása nélkül.

„Kifejezetten a vizsgálni kért törvényhely szempontjából, nem a bármilyen szexuális orientáció alapján párt választók képeznek egy homogén csoportot, és nem a bármilyen társkapcsolatban élőket kell a törvényhozónak ez alapján családként elismernie; (…) az állam az élet továbbadásának potenciális lehetősége miatt, e célhoz kötötten védi a családot. Alaptörvényi kiemelést e védett intézmény tekintetében, az egyenlő elbánás alkotmányos követelménye alapján az ettől eltérő jellegű vagy e cél szolgálatára nem képes kapcsolatok (amelyek az emberi méltósághoz való jog, az önrendelkezési jog, az általános cselekvési szabadság, illetve a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog alapján szabadok, és többnyire a törvényhozó által bizonyos elemeikben szabályozottak is) nem igényelhetnek, ezzel ugyanis nem azonos társadalmi hatású kapcsolatokat kívánnának tévesen egyenlővé minősíteni.”

Jogszabály-hivatkozás: 
VI. cikk, XV. cikk