Ügyszám: 
19010/07
2013. február 19
Rövid összefoglaló: 

Az osztrák jogszabályok nem teszik lehetővé az azonos neműek párkapcsolata esetén az egyik fél gyermekének a másik fél általi örökbefogadását. A kérelmezők a nemzeti jogorvoslati lehetőségeket kimerítve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, hogy állapítsa meg: a hatályos szabályozás megkülönböztető az azonos nemű párokra nézve. A Bíróság döntése alapján az osztrák hatóságok eltérő bánásmódot alkalmaztak a kérelmezőkkel szemben a különnemű, házasságon kívül élő, második szülőként örökbe fogadni szándékozó párokhoz képest, mikor nem tették számukra lehetővé a közös gyermekként történő örökbefogadást.

Tényállás: 

A kérelmezők két nőnemű, tartós kapcsolatban élő személy, illetve az egyik fél házasságon kívül született gyermeke. Eredeti szándékuk szerint közös gyermekké kívánták fogadni a gyermeket, de a hatályos osztrák jogszabályok nem tették lehetővé, hogy azonos nemű kapcsolatban a nem szülő fél a szülő felügyeleti jogának fennállása alatt örökbe fogadja a gyermeket. A kérelmezők, ismerve a szabályozást egyenesen az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy állapítsa meg a rendelkezés alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság ezt elutasította arra hivatkozva, hogy a kérelmezőknek meg kell indítani az örökbefogadási eljárást, és ha ennek során valamelyik hatóság egyetért velük, akkor kérhetik az Alkotmánybíróságtól a jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatát, egyéb esetben vegyék igénybe a rendes jogorvoslati lehetőségeket. A kérelmezők örökbefogadási kérelmét elutasították, majd a jogorvoslati lehetőségeiket is kihasználva minden esetben elutasították azt, így az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, hogy állapítsa meg, hogy a hatályos szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. (Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog) és 14. cikkéből (Megkülönböztetés tilalma) fakadó jogaikat.

Döntés: 

A Bíróság megállapítja, hogy az osztrák jogszabályok az eltérő nemű párok esetén lehetővé teszik az ilyen jellegű örökbefogadást. Azt is megjegyzi, hogy az osztrák jog lehetőséget nyújt a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére azonos nemű párok esetén, azonban így sem engedi a második szülő általi örökbefogadást. Ezeket figyelembe véve nyilvánvalóan különbség van az örökbefogadás terén a különnemű és az azonos nemű párok esetében. A Bíróság azt is megállapította, hogy ha a kérelmezők eltérő neműek lettek volna, az osztrák hatóságok nem tagadták volna meg az örökbefogadást, mivel az osztrák polgári törvénykönyv abszolút tilalmat tartalmaz az azonos nemű párok esetében a második szülő általi örökbefogadást illetően. A döntés alapján eltérő bánásmódot alkalmaztak a kérelmezőkkel szemben a különnemű, házasságon kívül élő, második szülőként örökbe fogadni szándékozó párokhoz képest.

Idézetek: 

„A Bíróság tisztában van azzal, hogy a család hagyományos értelemben vett védelme, valamint az Egyezményben foglalt, szexuális kisebbségekkel kapcsolatos védelem természeténél fogva nehéz és kényes feladat, ami arra kényszeríti az államot, hogy alapvetően eltérő nézeteket és érdekeket képviselő feleket békítsen ki. Tekintettel azonban ezekre a Bíróság megállapítja, hogy a kormány nem szolgáltatott megfelelő súlyú és meggyőző érvet arra, hogy a második szülő általi örökbefogadás megtagadása egy azonos nemű pár esetén, és egy különnemű pár esetén történő megengedése szükséges a család hagyományos értelemben vett védelme és a gyermek érdekének védelme tekintetében. A különbségtétel ebből következően ellentétes az Egyezménnyel.”

Jogszabály-hivatkozás: