A bejegyzett élettársi kapcsolat alkalmas helyettesíteni az azonos neműek közötti házasság lehetőségét az EJEB értelmezése szerint.
Egy osztrák pár a melegházasság hiánya miatt fordult az EJEB-hez. Időközben az osztrák parlament elfogadta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amely azonban néhány kérdésben fenntartotta a különbséget az azonos és különnemű párok között. Így a pár kiegészített kérelmében kérte az új szabályozás vizsgálatát is.
A melegházasság hiánya nem sérti az Egyezmény 12. cikkét. A bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésével Ausztria elkerülte az elmarasztalást az Egyezmény 14. cikk alatt az Egyezmény 8. cikkével összefüggésben. A jelen ügyben a jogintézmény tartalmát az EJEB nem vizsgálta érdemben.
„[Az Európai Unió Alapjogi Chartájának] 9. cikkére tekintettel, az EJEB többé már nem véli úgy, hogy a Charta 12. cikkben biztosított házasságkötéshez való jognak minden esetben az ellenkező nemű párok közötti házasságra kell korlátozódnia. (…) Bár a dolgok jelenlegi állása szerint annak a kérdésnek az eldöntése, hogy engedélyezik-e az azonos neműek házasságát a tagállamok nemzeti joga szerinti szabályozás részét képezi.”
„Az EJEB megjegyzi, hogy 2001 óta sok tagállamban gyorsan fejlődött az azonos nemű párok társadalmi megítélése. Azóta a tagállamok jelentős számban jogilag elismerik az azonos nemű párokat. Az EU jog egyes rendelkezései ugyancsak igazolják azt a tendenciát, hogy az azonos nemű párokat a család fogalma alá kell vonni.”
„Ennek a fejlődésnek a fényében, mesterséges lenne fenntartani azt az álláspontot, hogy a heteroszexuális párokkal ellentétben az Egyezmény 8. cikkében foglalt „családi élet” fogalma nem foglalja magában az azonos neműek közötti párkapcsolatokat. Ezért a kérelmezők kapcsolata, stabil de facto párkapcsolatban élő azonos nemű párként, a családi élet fogalma alá tartozik, ugyanúgy ahogyan az azonos helyzetben lévő különnemű párok esetén tartozna.”