Az EJEB határozata alapján amennyiben az egészségbiztosítás általában kiterjed az egészségügyileg szükséges beavatkozásokra, abban az esetben ki kell terjednie a nemi átalakító beavatkozás finanszírozására is.
A kérelmező nemi átalakító beavatkozásainak megtérítését kérte egészségbiztosítójától, amely azonban ezt megtagadta, arra hivatkozva, hogy orvosilag nem indokolt beavatkozásokról van szó.
Az EJEB szerint a nemi identitás a személy legbensőbb magánügye, a transzszexualitás pedig széles körben elismert mint kezelésre szoruló egészségügyi állapot. A nemi átalakulás melletti személyes döntésben az önkényesség vagy szeszélyesség tehát semmilyen szerepet nem játszik.
Mindezek alapján az EJEB kimondta, hogy amennyiben az egészségbiztosítás – akár állami, akár magánbiztosítóról van szó – általában kiterjed az egészségügyileg szükséges beavatkozásokra, akkor ki kell terjednie a nemi átalakító beavatkozások finanszírozására is.
„Az EJEB, figyelembe véve a kérelmező transzszexualitása és az orvosi kezelés szükségessége értékelésének összetett jellegét, úgy ítéli meg, hogy a Regionális Bíróság helyesen döntött arról, hogy a felmerült kérdésekben orvosszakértői vélemény beszerzése szükséges. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy a kérelmező helyzetére tekintettel az orvos szakértő egyértelműen nemi átalakító kezelést javasolt, a német bíróságok úgy találták, hogy a kérelmező nem bizonyította a nemi átalakító eljárások orvosi szükségességét. A bíróságok értelmezésében az orvosszakértő azon megállapítása, hogy a nemi átalakító beavatkozások a kérelmező szociális helyzetét javítanák, nem bizonyítja egyértelműen a hivatkozott beavatkozások orvosi szempontból indokolt jellegét. Az EJEB megállapítja, hogy a nemi átalakító beavatkozások orvos szükségességének megítélése a beavatkozásnak a transzszexuálisokra kifejtett gyógyító hatásai alapján nem jogi értelmezés kérdése. A Christine Goodwin ügyben, az EJEB utalt a Bellinger v. Bellinger brit ügyben használt szakértői bizonyítékra, amely kimondta, hogy „növekszik az elfogadottsága azon nézeteknek, amely szerint a nemi különbségek a születés előtti időszakban az agyban határozódnak meg, ám ez az elmélet tudományosan még nem bizonyított”. Ezért az EJEB sokkal fontosabbnak tekintette, hogy „a transzszexualitást nemzetközileg széles körben olyan egészségügyi állapotnak tekintik, amelyre tekintettel kezelést biztosítanak állapotjavítás céljából”.