Az EJEB a Karner-elvet alkalmazva megállapította, szexuális irányultságon alapuló tiltott megkülönböztetést jelent, hogy egy munkáltató által nyújtott biztosítás az azonos nemű élettársra nem terjed ki. Az EJEB azt is megállapította, hogy azonos nemű élettársakra kiterjed a családi élet fogalma.
Az osztrák-magyar pár azért fordult az EJEB-hez, mert annak ellenére, hogy évek óta élettársi kapcsolatban éltek egymással, az osztrák fél közszolgálati viszonyához kapcsolódó biztosítás azonos nemű partnerére nem terjedt ki.
Az EJEB egyhangúlag megállapította, hogy a szexuális irányultságon alapuló különbségtételnek nem volt objektív és ésszerű indoka az adott esetben. Ezért az osztrák állam megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény („Egyezmény”) 14. cikkét a 8. cikkel összefüggésben.
„Ennek a fejlődésnek a fényében, mesterséges lenne fenntartani azt az álláspontot, hogy a heteroszexuális párokkal ellentétben az Egyezmény 8. cikkében foglalt „családi élet” fogalma nem foglalja magában az azonos neműek közötti párkapcsolatokat. Ezért a kérelmezők kapcsolata, stabil de facto párkapcsolatban élő azonos nemű párként, a családi élet fogalma alá tartozik, ugyanúgy ahogyan az azonos helyzetben lévő különnemű párok esetén tartozna.”
„Az EJEB megismétli a Karner v. Ausztria-ügyben, amely ügy bizonyos hasonlóságokat tartalmaz a jelen üggyel összevetve, elmondottakat, miszerint azokban az esetekben, ahol az állam mérlegelési szabadsága szűk, mint amikor a különbségtétel alapja nemek szerinti hovatartozás vagy szexuális irányultság, az arányosság elve nem csak azt kívánja meg, hogy a választott intézkedés elméletileg alkalmas legyen az elérni kívánt cél megvalósítására. Igazolni kell azt is, hogy szükséges volt bizonyos személyek kizárása – jelen esetben a homoszexuális kapcsolatban élő személyeké.”