AB határozat
A határozat a művi meddővé tétel kapcsán foglalt állást a transznemű embereken végzett nemi megerősítő beavatkozások alapjogi összefüggéseiről, megállapítva, hogy azok a testi és szellemi egészség védelmében, illetve a személyiség integritásának megőrzése érdekében szükséges beavatkozások.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény nem alkotmányellenes és a megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
Az Alkotmánybíróság a névjoggal kapcsolatos határozatában kitérve a transzszexuálisok névviselésére és névváltoztatására az európai bírósági gyakorlaton keresztül megerősítette, hogy az állam köteles a transz emberek nemének megváltozását a névváltozással együtt tudomásul venni.
Az Alkotmánybíróság egy konkrét ügy kapcsán végezte el az Alkotmány bizonyos rendelkezéseinek értelmezését és megállapította, hogy a gyermek érdekében törvény vagy bírósági határozat által kizárható, vagy korlátozható az egyesülési joga, amennyiben homoszexualitással kapcsolatos szervezet tevékenységében kíván tagként részt venni. A határozat megerősíti, hogy ebben az esetben a két alapvető jog összeütközése esetén a gyermek fejlődésének alkotmányos védelme kerül előtérbe.
Az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, amely így nem lépett hatályba. Határozatában az Alkotmánybíróság kifejti, hogy az alkotmányellenesség oka elsősorban egy, a különböző neműek számára a házassággal párhuzamosan fennálló jogintézmény létrehozása, továbbá, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek számára nem alkotmányellenes – a különböző neműek bejegyzett élettársi kapcsolatától eltérően. A határozat következményeként született meg a jelenleg hatályos 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 199. §-a (Természet elleni fajtalanság) az Alkotmány 70/A. §-ba ütközik, mert objektív ismérvek alapján nem igazolható, így önkényes megkülönböztetést tesz a szexuális irányultság szerint az olyan 18 éven felüli személyek között, akik 14-18 év közötti személyekkel beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot létesítenek.
Ehhez hasonlóan megállapította a 200. § (Természet elleni erőszakos fajtalanság) alkotmányellenességét, mivel nincs ésszerű oka annak, hogy a szemérem elleni erőszakot és a természet elleni fajtalanságot elkövetők cselekményét – önmagában a szexuális irányultságuk alapján – a törvényhozó különböző bűncselekménynek minősítse.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a korábban hatályos Büntető Törvénykönyv 203. § (3) bekezdésének a “vagy természet elleni fajtalanságot követ el,” szövegrésze alkotmányellenes, ezért megsemmisítette, mivel nem indokolható ésszerűen a különnemű testvérek közötti fajtalanság és az azonos nemű testvérek közötti fajtalanság büntetőjogi megítélése és így a kettő közötti különbségtétel. Ennek értelmében a fenti rendelkezés az Alkotmány 70/A. §-ba ütköző, szexuális irányultságon alapuló különbségtétel.
A határozat egy büntetőügyben kiszabott büntetés arányosságával foglalkozik, ugyanakkor részletes értelmezését adja az Alaptörvény egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezésének.
Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy az azonos nemű személyek házasságkötési joga az Alkotmányból nem levezethető, ugyanakkor két azonos nemű személy tartós életközössége is megvalósíthat olyan értékeket, amely igényt tarthat jogi elismerésre. Az Alkotmánybíróság ez alapján az élettársi kapcsolat azonos nemű párok számára történő megnyitását vagy egy új családjogi intézmény bevezetését javasolta a jogalkotónak. A döntést követően került sor az élettársi kapcsolat kiterjesztésére az azonos nemű párokra is.
Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a családvédelmi törvénynek a család fogalmát meghatározó 7. §-a és a törvényes öröklés rendjét szabályozó 8. §-a alaptörvényellenes. Az Alkotmánybíróság szerint a család szociológiai fogalmába valamennyi „azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségek“ beletartozik, amelyekre ugyanúgy kiterjed az állam intézményvédelmi kötelezettsége. A törvényes öröklés megvonása a bejegyzett élettársaktól hátrányos megkülönböztetést eredményező jogmegvonás bárminemű, legitim igazolás nélkül.