örökbefogadás

X. és mások kontra Ausztria

Az osztrák jogszabályok nem teszik lehetővé az azonos neműek párkapcsolata esetén az egyik fél gyermekének a másik fél általi örökbefogadását. A kérelmezők a nemzeti jogorvoslati lehetőségeket kimerítve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, hogy állapítsa meg: a hatályos szabályozás megkülönböztető az azonos nemű párokra nézve. A Bíróság döntése alapján az osztrák hatóságok eltérő bánásmódot alkalmaztak a kérelmezőkkel szemben a különnemű, házasságon kívül élő, második szülőként örökbe fogadni szándékozó párokhoz képest, mikor nem tették számukra lehetővé a közös gyermekként történő örökbefogadást.

Fretté kontra Franciaország

A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleménye szerint a hatóságok szexuális irányultsága miatt tagadták meg az örökbefogadási kérelmét és ez sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében megfogalmazott magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát. Sérült továbbá a tisztességes tárgyaláshoz (6. cikk) és a hatékony jogorvoslathoz való joga (13. cikk), mivel az eljárás során egy tárgyalásról nem kapott értesítést. A Bíróság a hatóságok szakvéleményére alapozva végül megállapította, hogy nem a kérelmező szexuális irányultsága volt az örökbefogadás megtagadásának oka, hanem a gyermek érdekeit figyelembe véve jártak el az illetékes hatóságok, amikor megtagadták az örökbefogadást.

Polgári Törvénykönyv

A Ptk. 2:43. §-a szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A  2:43. §-a szerint a a személyiségi jogok sérelmét jelenti továbbá a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, így akinek szexuális irányultságát vagy nemi identitását engedélye nélkül nyilvánosságra hozzák, személyiségi jogok polgári peres útján szerezhet jogi elégtételt. A Ptk. 6:514. §-a az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri. A Ptk. 4:121. § szerint gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe; kivételes, különös méltánylást érdemlő esetben, miniszteri engedéllyel egyedül örökbe fogadni szándékozó is örökbefogadhat.

Gyermekek örökbefogadásáról szóló európai egyezmény (2008)

Az Egyezmény 7. cikkének 1. bekezdése szerint a részes államoknak nemcsak házaspárok, hanem egyének számára is lehetővé kell tenniük az örökbefogadást. A 7. cikk 2. bekezdése szerint a részes államok az azonos nemű házaspárok és bejegyzett élettársak, illetve tartós párkapcsolatban élő azonos- vagy különnemű párok esetében is lehetővé tehetik az örökbefogadást.