A hátrányos megkülönböztetés tilalmának jogi megnevezése. Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. 

Irányelv a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmódról a szociális biztonság területén

Az irányelv tiltja a nemen alapuló megkülönböztetést a betegség, rokkantság, idős kor és munkanélküliség esetére járó juttatások területén, ugyanakkor az öregségi nyugdíjkorhatár megállapítása ez alól kivítelt jelent. Egy EUB bírósági ítélet alapján az irányelv a transzszexuális személyekre is kiterjed.

Lisszaboni Szerződés

Az Európai Unió hatáskörét és működését leíró szerződés az Európai Unió hatáskörébe utalja a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére irányuló jogi intézkedések elfogadását (19. cikk), valamint előírja, hogy az EU intézményeinek politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során küzdenie kell a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen (10.cikk). A szerződés egyben jogi kötőerővel ruházza fel az Alapjogi Chartát az Európai Unió intézményei, valamint a tagállamok számára, amennyiben EU-s jogot ültetnek át vagy alkalmaznak.

Polgári Törvénykönyv

A Polgári Törvénykönyv 2:43. §-a szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A Polgári Törvénykönyv 6:514. §-a az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri.

Foglalkoztatási keretirányelv

Az irányelv a kor, a fogyatékosság, a vallás és a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát mondja ki a foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó képzések és juttatások területén. Az irányelv tartalmazza a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás és a megtorlás fogalmának meghatározását, valamint rendelkezik a bizonyítási teher megfordításáról. Az irányelvet az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ültette át a magyar jogrendbe.

Amszterdami Szerződés

Az 1997-ben aláírt szerződés jelentősen kibővíti az Európai Unió kompetenciájába tartozó jogterületeket. A szerződés 13. cikke felhatalmazza az Európai Unió szerveit, hogy a tagállamokra nézve kötelező intézkedéseket tegyenek a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. Ezen felhatalmazás alapján került elfogadásra több egyenlő bánásmóddal foglalkozó irányelv is.

Egyenlő bánásmódról szóló törvény

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, illetve zaklatás a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszukkal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, más állami szervekhez, illetve a bírósághoz fordulhatnak. A jogszabály az ilyen esetekben ún. fordított bizonyítási eljárás alkalmazását írja elő, tehát az áldozatnak elég valószínűsítenie a bekövetkezett hátrányt, illetve hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, és az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles.

1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

A Polgári Törvénykönyv 76. §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A Polgári Törvénykönyv 685/A. §-a 1996 óta az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri.

Alaptörvény

Az Alaptörvény II. cikke szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alaptörvény XV. cikk 2) bekezdése a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya

Az Alkotmány 54. §-a szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alkotmány 70/A. §-a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.